Általános iskolás éveim egyik legismertebb játéka a Cannon Fodder sorozat. Bennem leginkább az maradt meg a játékról, hogy iszonyatosan nehéz. Közel 15 év után újra játszani viszont sokkal könnyebbnek hatott. A lényegen ez nem sokat változtat, ugyanis a Cannon Fodder sorozat lefektette ennek a játékmechanikának az alapjait, erre pedig máig nagyon sok más játék alapul.
„Cannon Fodder 1 és 2” olvasásának folytatása
Régóta nem olvastam könyvet csak hangoskönyvekre volt időm. Most viszont 20 perceket is utazok a villamossal, és lehetőségem van olvasni. Egy régi adósságomat pótoltam be, amikor Stanislaw Lem Solaris könyvéhez nyúltam. Szegedi Laci barátom már többször felhozta a könyvet, és annak mondanivalóját. Mindig győzködött, hogy olvassam el, mert egy rendkívül fontos alkotás. Én pedig nekiestem.
„Stanislaw Lem – Solaris” olvasásának folytatása
Megvettem. Nem fogok tudni, túl meggyőző indokot mondani, miért ezt vettem, és nem is kívánom kimagyarázni azt, hogy elfogult vagyok az Apple megoldásaival szemben. Ennek ellenére amennyire lehet be szeretném mutatni, hogy milyen is az Apple Thunderbolt Display, illetve miért éreztem úgy, hogy nekem erre van szükségem.
„Új vétel: Apple Thunderbolt Display” olvasásának folytatása
Még 2013 nyarán történt, hogy Tamás barátom meginvitált engem és Lacit, hogy segédkezzünk az új ötletében. Mivel vidéken nem is ember az, aki nem tud flexelni, így úgy éreztem, hogy ezen a kalandon végre büszkén húzhatom ki magam a kétkezű munkából élő emberek között is. Persze mint általában, most se tudtam mi is fog rám várni.
„Saját képregény: Előtető project” olvasásának folytatása
Pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volnaez a mostani esemény. Hétvégén, ebéd után bemenni a központba és leülni sörözni a régi kollégákkal egy frankfurti kocsmában. Már majdnem fél éve itt élek, és az utánam érkező régi kollégák is már több hónapja itt telepedtek le. Az első igazi régi Német-Magyar-Román találkozót viszont egészen februárig sikerült elnapolni. Egy igazán kellemetlen, és esős szombat volt, amikor mind összegyűltünk egy Ír, sport pub-ban.
„Saját képregény: Frankfurt Welcome Drink” olvasásának folytatása
