Életem egyik legkülönösebb szülinapi meghívását kaptam hétvégén. Gyakorlatilag az ünnepelt megismerése és a szülinap között nem telt el 24 óra sem. :) Most vagy Zsolti barátommal vagyunk lehengerlőek vagy a kedves hölgy őrült :) Esetleg mindkettő egyszerre. Természetesen szívesen éltünk a meghívással, és a kemény józanodás után este már egy újabb buliba készülődtünk.
„Krissz Szülinapja” olvasásának folytatása
Ahogy előző postomban írtam, felmondtam a SEI-nál. Persze nem lettem munkanélküli, elkeseredett szegényember. Oka volt a felmondásnak, méghozzá hogy átpártoltam a cégcsoport egy másik cégéhez, az ROC-hoz.
„Új munkahely: ROC Hungary” olvasásának folytatása
Igen, haza érkeztem és kemény döntéseket kellett meghoznom. Hisz sok kollégámmal együtt az SEI volt számomra az első és igazi munkahely. Az első olyan hely, ahol azt mondhattam, hogy meg voltam normálisan fizetve és emlett olyan projecteken és körülmények között dolgozhattunk, ami irigylésre méltó sokak szemébe. Viszont mindennek aminek kezdete van véget is kell érnie, így jött el az én utolsó napom is az SEI-nál.
„Egy korszak lezárul felmondok a SEI-nál” olvasásának folytatása
Mostanában egyre divatossá kezd válni a Jumbo Frame kifejezés a különböző hálózattal, hálózati átvitellel kapcsolatos oldalakon. Vannak shufnibarkács oldalak, ahol a Jumbo Frame egybeolvadt a „tuningoljunk” kifejezéssel. Mivel ez igaz is, ezért szeretnék pár gondolatot lejegyezni róla, mert hiába kerestem normális leírást nem találtam a témában magyarul.
„Hálózat gyorsítása avagy Jumbo Frame” olvasásának folytatása
Hamarosan minden megint megfog változni körülöttem, ami többek között remélem a blog újbóli fellendülését vonja megaután, de ezekről majd úgyis később… Most arra akarok kitérni, ami régi, nagy szenvedélyem. A fényképezés, és azzal kapcsolatos tervek. Maga a képkészítés borzasztó régóta vonz. Még általánosban kezdődött, amikor osztályfőnökömet ámulattal néztem a nagy gépével, ami a nyakán lógótt.
„Fényképező tervek a jövőre” olvasásának folytatása
