Müncheni kirándulás 2015

Talán csak túl öreg vagyok, vagy talán túl empatikus, de mostani túrám is írásra késztetett. Tavaly is voltam Münchenben, tavaly is ugyan ezt a családot, és hasonló időben és körülmények között látogattam meg. Viszont úgy vettem észre magamon, hogy egyre nagyobb hatással van rám, ha kicsit kimozdulhatok és új dolgokkal találkozhatok. Így akármennyire is “a tavalyi dolgok ismétlése” volt ez a kirándulásom, akkor is rengeteg dolgot tudok lejegyezni erről a kirándulásról is.
„Müncheni kirándulás 2015” olvasásának folytatása →

Müncheni húsvét Sanyiékkal

A mostani az első olyan ünnep, amit a családomtól távol töltök. Nem okoz különösebb lelki törést számomra az esemény, de az első mindenből emlékezetes szokott lenni. Ráadásul Németországban a húsvét egy négy napos hosszúhétvégét jelent. A kollégák, barátok közül nem igazán elérhető senki ebben az időben. Ki dolgozik, ki elutazott, ki családi körben tölti az időt. Jó darabig magam sem tudtam mire is kellene használnom ezt a hosszú hétvégét, amikor semmi sincs nyitva, és mindenki ünnepel.
„Müncheni húsvét Sanyiékkal” olvasásának folytatása →

Egy korszak lezárul felmondok a SEI-nál

Igen, haza érkeztem és kemény döntéseket kellett meghoznom. Hisz sok kollégámmal együtt az SEI volt számomra az első és igazi munkahely. Az első olyan hely, ahol azt mondhattam, hogy meg voltam normálisan fizetve és emlett olyan projecteken és körülmények között dolgozhattunk, ami irigylésre méltó sokak szemébe. Viszont mindennek aminek kezdete van véget is kell érnie, így jött el az én utolsó napom is az SEI-nál.
„Egy korszak lezárul felmondok a SEI-nál” olvasásának folytatása →

Alpesi túra

Kis ember nagyot gondol, elindul, és az Alpok lábáig meg sem áll. Azt nem mondom, hogy minden pénzt megért volna ez az élmény nekem, főleg hogy kezdek a müncheni túra végével a készpénzben tartott pénzemből kifogyni. Minden esetre nagyon örülök, hogy összejött az út, mert csodálatos élményekben volt részem Sanyi kis családjával egyetemben.
„Alpesi túra” olvasásának folytatása →

Pótpapa hétvége

Akkor kezdeném az egészet azzal, hogy Sanyi kollégám ugye kihozta szeretett kis családját Münchenbe, ami egy azaz egy feleséget és egy 5 éves kisfiút jelent, Mátét. Természetesen mentem tiszteletemet tenni. A kis feleségét már ismertem régebbről, de a kisfiukat nem. Kicsit izgultam is, nem nagyon volt dolgom még ilyen korú emberkékkel, de úgy voltam vele, adom magam, ha megszeret jólesz nekem, ha nem akkor meg nem :)
„Pótpapa hétvége” olvasásának folytatása →