Nem vagyok egy olvasott Örkény tekintetében, de gondoltam illő belefogni. Sose hallottam a Macskajáték művéről, úgyhogy minden elvárás nélkül fogtam bele.

orkeny_macskajatek

A hangoskönyv

Ismét egy hangoskönyvet tudtam le. Viszont ez nem igazi hangoskönyv volt. Ez a mű ugyanis egy színházi előadás hanganyagán alapul, amit valószínűleg rádiós sugárzásra vettek fel. Az előadás azon pontjait, amit látni kellene egy narrátor ismerteti. A mű 2 óra 12 perc hosszúságú és megannyi színész működik közre. A minősége a felvételnek lehetne jobb is, de a korhoz képest megfelelő, és lehet élvezni. Maga az előadás két felvonásból áll, így ha soknak találjuk a több mint két órát, akkor érdemes a felénél szünetet tartani.

A történet

Az egész történet egy idős hölgy kicsit magányos és házsártos napjait dolgozza fel. Orbánné a főszereplő, akivel igazi kotnyeles vénasszonyként mindenben talál kivetni valót, ami nem hozzá tartozik. Természetesen, hogy tudjon pletykálkodni megannyi barátnője van, akik egymást is szeretik kibeszélni. A legnagyobb törést és bonyodalmat természetesen itt is egy férfi fog jelenteni.

Számomra a történet nagyon sok helyen vicces volt, és olyan igazi vénasszonyos veszekedéseket idézett meg. Ennek ellenére nem tudtam elmerülni az egész történetben. Talán túlságosan női szempontból mutatja be az eseményeket és egy öreg asszony tragédiáját. Ennek ellenére azokban a pillanatokban, amikor a tragédia komédiába fordult át, akkor nagyon tudtam kacagni. Azóta beleolvastam a kéziratba is, és az előadás tényleg sorról sorra követi az írott verzióját.

Így kifejezetten nem ajánlom senkinek, ha valaki akar kacagni, illetve egy öregedő, magányos asszony tragédiáját végig követni, akkor érdekes előadás lehet.

Hivatalos Ismertető

„A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép… Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek”
(Örkény István)