Még a messzi messzi múltban, az egyik kedves barátom mesélt nekem erről a könyvről. Annyi idő után csak az maradt meg, hogy ez a történet mennyire nagy hatással volt rá, és úgy tűnt, hogy megannyi ponton tudott vele hasonulni. Már akkor megfogadtam, hogy mindenképp elolvasom ezt a történetet, ezzel is kicsit jobban megértve az illetőt. Ennek ellenére sosem jött ki úgy a lépés, hogy én belekezdjek. Nemrég viszont szerencsém volt belefutni a Pécsi Ildikó által felolvasott hangoskönyvbe, így jött aminek jönnie kellett.

gesa

A hangoskönyv

Valami hihetetlen és robusztus élmény volt. A maga 21 óra 27 percével jelenleg a leghosszabb hangoskönyv, amivel eddig dolgom volt. Minden nap hallgattam belőle félórát – egy órát, de így is majdnem egy hónapnyi elfoglaltságot adott. A történetet Pécsi Ildikó előadásában élvezhetjük, aki mesteri módon adja vissza a történetet. Kellőképpen személyesíti meg a különböző szereplőket, ami sokat segít, hogy a hosszú történet alatt ne keveredjünk össze a rengeteg női karakter között. Külön kiemelném, hogy a felolvasás alatt nagyon sokszor hallható japán zene, vagy csak jellegzetes hangok, amik a történet adott cselekményét még drámaibbá teszik.

A történet

Szerintem ez a történet nőkről, és nőknek szól. Ennek ellenére én élveztem a sztorit, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy tudtam azonosulni a kislánnyal, aki felnőtté válását követhetjük végig egy különböző kiszolgáltatott helyzetekben. Nem hiszem, hogy sok hölgy van, aki hasonlókon mehet keresztül manapság, mégis a korhű és valóságon alapuló helyzettel sok nő tudhat azonosulni. A történetet egyszerre szövi körbe szépség és pompa, fájdalom, szenvedés és veszteség. Számomra hihetetlen meglepő volt, hogy a gésákat mennyire könyörtelen és szívtelen módszerrel tanítják a tisztességre, és a férfiak elkápráztatására.

Saját magam is azt hittem, hogy a Gésa csak egy távol keleti prostituált elnevezése. Pedig nem. Vagyis ennél bonyolultabb. Persze hiba azt gondolni, hogy a Gésa (azon túl, hogy gyönyörű, okos, és a tánc és zene mestere) szexuális szolgáltatások miatt részesül juttatásban. Mert nem. Teaházakban jelennek meg, és gyakorlatilag emelik az este fényét. Ha egy durva hasonlattal kell élnem, a fiúk nálunk is azokat a szórakozóhelyeket részesítik előnyben ahol helyes és barátságos lányok vannak. A mi általunk ismert modell esetében a hölgyeket nem kapnak a jelenlétükért semmilyen honoráriumot, hanem ingyen mehetnek be.

Számomra megdöbbentő volt látni, hogy NŐK!, hogy bánnak nőkkel. Hogy formálják valaki életét csupán anyagi haszon érdekében. A nők közötti szimpátia és szolidaritás pedig szinte alig létezik. Több esetben alakul ki szoros kötelék férfi és nő között. Ahogy említettem egyetlen fiatal hölgy életét követhetjük végig. Hogyan kerül el a családi házból, és veszíti el a gyökereit. Hogyan használják ki, képzik gésává, illetve könyörtelenül nehezítik meg az életét.

Külön kiemelném, hogy a történet tanító jellegű is, és egy kellemes bevezetést kínál a japán életbe. Elmagyarázza az öltözéküket, mi milyen fontos, illetve, milyen komplikált fel és le venni azt. Külön bemutatja a ceremóniákat, és a különböző szociális osztályok viselkedési kultúráját. Érzékenyebb lelkületi hölgyeknek kiváló olvasmány lehet ez a történet.

10gesa

Hivatalos Ismertető

Arthur Golden az európaiak számára misztikus és zárt világba kalauzolja el az olvasót. A könyv elrepít minket az 1920-as évekbe, Japánba, egy kiotói gésa-házba. Chiyo, a szegény sorból származó gésa-növendék, gyötrelmekkel teli életét követhetjük nyomon. Chiyo-ból ellenállhatatlan gésa válik, miközben Japán a második világháborúba zuhan. A hangulat egyre puskaporosabbá válik és a világégés után minden megváltozik: új kor jön és régi értékek, szokások tűnnek el, velük együtt a Gésák világa is. Chiyó azonban méltó tanúja e kifinomult érzékiséggel, politikai cselszövésekkel, hatalmaskodó urakkal és végtelen női bájjal megfűszerezett egzotikus miliőnek.