Régen volt már olyan filmes élményem, ami hatására kíváncsi voltam a könyvre is. A The Maze Runner című film viszont annyira felkorbácsolta az érdeklődésemet, hogy nekiestem a könyvnek is. Főleg, mivel tudtam, hogy ez egy trilógia lesz, én pedig csak az első könyv történetét ismerem. Előzetesen csak annyit, hogy régen volt ilyen élményem.
„James Dashner – Az útvesztő” olvasásának folytatása
Igen, vettem egyet. Egy horgolt, kitömött kutyát. Maga a tény, hogy szentimentálisan tudok kötődni élettelen tárgyakhoz még nem jelentené azt, hogy erről egy írás is megjelenjen. A most következő cikk burkoltan próbál reklámot csinálni egy bizonyos személynek, és a nőknek, azon belül is az anyáknak.
„Az új kutyám: Frankenstein” olvasásának folytatása
Régen, nagyon régen, amikor egy új számítógépes játékért Attila barátomat kellett meglátogatnom, akkor fedeztem fel a mai napig légemlékezetes programokat. Akkoriban, nem hogy angolul nem tudtunk, de azt se nagyon értettük mi és miért történik a képernyőn. Pont ezért nehéz rátalálnom, akkor oly híres játékokra, mert fogalmam sincs mi a nevük. Ennek ellenére egy nagyon régi és számomra nagyon kedves program került elő, aminek most már a nevét is tudom: Jones in the Fast Lane.
„Jones in the Fast Lane” olvasásának folytatása
