Új Telefonom története

Igen, végre új telefonom van. Eddig csak olyan telefonjaim voltak, amik inkább csak azért lettek megvásárolva (eléggé költséghatékonyan), hogy legyen valami amin hívást lehet intézni és sms-t küldeni… Lassan elérkezettnek éreztem az időt, hogy első körben kinézzek magamnak egy telefont, majd elszánjam magam, összegyűjtsem rá a pénzt, és meg is vásároljam. Így jött el a pénteki nap, amikor is előzetes leegyeztetések után Edittel Budapestre utaztunk, hogy megvásároljam a készüléket. Persze egyből felmerül mindenkibe (aki meg jobban ismer, még inkább hogy megint) miért kellett elutazni a vásárláshoz, Debrecenbe nem lett volna? Ez a telefon a Vodafonenál kapható 60eHuF-ért, de máshol egyszerűen nem. Megkérdeztem, de nem, nem is volt, nem is lesz… Ha nem akkor nem.

Függetlenül, teljesen új telefont vettem. 10%-al olcsóbban. Na de ne siessünk annyira. Már az elutazás se ment könnyen. :) Edit ugyanis bejelentette, jönne a rokona, aki még az ottani Outletbe szeretne körülnézni… A vége az lett, hogy szegény Edit megvette a rokona jegyét is, és a kis srác meg nem jött… Semmi gond, legalább nyugodtan eljárkálunk majd a fővárosban. InterCity-vel mentünk fel. Fényes nappal képesek voltak kirabolni. 2100HuF-ot kellett a jegyért fizetnem. Budapest, oda-vissza (1660HuF diákkedvezménnyel), plusz a helyjegy. Arról nem is írnék hogy dohányzóba volt már csak hely, és úgy működik a jegyfoglalás, hogy 1 nappal hamarabb át kell venni. Normálisak? Na, fent voltam a vonaton, Edit Püspökladánynál felszállt hozzám, és utaztunk. Szolnok környékétől neki indult a zuhé. Egész végig esett az eső Budapestig. Leszálltunk és a Keletiben járkálva egyeztettem telefonon a sráccal, merre jár, és hol várjuk. A Tököli felőli parkolóba odaálltunk az eresz alá és vagy 30 percet végigfagyoskodtunk. Egy piros rövidnadrágos srácot vártunk… Mindenkiben már őt láttuk felfedezni. :) Autókat néztünk, talán az az Opel, Renault… Erre befordul egy vadi új csillogó gyönyörű Mercedes terepjáró a parkolóba. Edit egyből poénból megjegyzi, hogy na majd ez… Én csak mosolygok és nézek tovább a távolba. Erre a terepjáró előttünk megáll és integet benne a srác. Köpni nyelni nem tudtam, mivel az autó saccra is többet érhet a családom összes vagyonánál, és meg kell valljam tényleg gyönyörű volt. Beszálltunk, egy tömzsi, nagyobb, darab alacsony srác kedvesen udvariasan köszöntött minket és rátértünk a lényegre. Leellenőriztem a telefont, közbe váltottunk pár szót. Közbe kiderült, hogy a főnökéjé a telefon, és nem volt vele megelégedve, mert nem látta a „kis betűket rajta”… A srác a mercivel amúgy táplálékkiegészítőket árul. :) Letudtuk az üzletet, és elváltunk. Mivel olyan undorító idő mint akkor régen volt, minden féle sétálás és kinti programot kivertünk a fejünkből. Keletiből a következő IC csak 2,5 óra múlva indult volna, és hogy jegy legyen még rá, szinte a nullával volt egyenlő, tehát átindultunk a nyugatiba. Két metró, 5 megálló, 1 átszállójegy, 230Ft. 10 Perc utazással tettük meg a távot, úgy hogy 1,5 percet kellett mindig várnunk a metróra. Hasonló távot kell megtennem Debrecenben az állomásról, otthonig. 2 busszal kéne ezt megtennem a két legforgalmasabb vonalon. Átlagba 40 perc alatt tudom ezt megtenni. Nincs átszálló jegy lehetőség, aki ezt akarja utánam csinálni az 2x170HuF-ot kell fizetnie. Elgondolkoztató a dolog. Na mind1. Nyugatiba egy hatalmas közvetlen vonat várt minket. Ha nem volt 15 vagon egy se. Ülőhely pedig alig. Legelső vagonba találtunk két helyet. Az út folyamán volt, hogy 8-an ültünk bent. Durva volt. Persze végig telefonnal játszottunk, és Szolnok után már arra is volt hely, hogy a PowerBookommal próbálgassam a funkciókat… 3,5 óra hosszú utazás után hazaértem. Elégedetten, nagy mosollyal az orcámon. :)

Nagyon sok jó dolgot fedeztem fel a telefonon, és persze Mac-el való lehetőségeit. Erről majd még sokat lehet olvasni a Xorp Podcast Blogon. Ezért létre is hozok egy új kategóriát, Telefon néven. Innentől ez alatt fognak megjelenni a Telefon(om)-al kapcsolatos írások.