Ezt a hírt olyan sokáig húztam, hogy gyakorlatilag már aktualitását vesztette. Viszont mindenképp le szeretnék jegyezni jó pár gondolatot a lakással kapcsolatban, hisz eddigi életem egyik legnagyobb eseménye van szó. Először pedig egyszerű klisékbe szeretnék belemenni. Kihangsúlyozni, ehhez az eseményhez mennyire sokat jelentett a családom múltbéli támogatása, ami a napig nagy támasz nekem és itt egyáltalán nem a pénzre célzok. Hisz aki vásárolt már ingatlant Magyarországon, az tudja jól milyen bürokráciával, és hihetetlen papírmunkával tud ez járni. Mennyi dologra oda kell figyelni, és ha megvásárolt valaki egy ingatlant azzal még csak az út kezdődött el, hisz azt be is kell lakni.
Így 25 éves koromra elmondhatom, hogy a családom folyamatos támogatása mellett elérhettem azt, amire nekik több tényező miatt, sok esetben sanszuk se volt. Ez pedig nem csak abban materializálódik, hogy gyakorlatilag jóval nagyobb lakásban lakom most egyedül mint anno laktunk hárman.
Száz szónak is egy a vége, köszönöm nekik. Család csak egy van.
Most pedig nézzük, hogy is alakult ez az egész történet. Még jócskán München-ben töltöttem régi-régi állásom kiküldetését, amikor céltudatosan nézegetni kezdtem lakáshirdetéseket. Szerencsére az interneten azért elég sok normális hirdetés fellelhető volt, képek, részletes paraméterek, alaprajzokkal tarkítva. Így minden hétre össze gyűlt 2-3 komolyabb lakás. Ezeket a hirdetéseket pedig elküldtem a szüleimnek, mondván nézzék meg ők tapasztalt szemmel, milyen olyan dolgok lelhetőek fel, amiket próbálnak elkendőzni, viszont negatívan hathat a lakás megítélésére.
Ez jó ötletnek bizonyult, mert kezdtek is kihullani a lakások a sorból, így amikor egy hosszú hétvégére hazaérkeztem már kialakult a top 3 hirdetés, amit a szüleim is ellenőriztek, és ők is jó vételnek tituláltak.
Röviden leírnám milyen követelményeim voltak:
– Belvárosi fekvés: Nem kívánok még elég sokáig autóba fektetni, és a tömegközlekedés ha nem is a legjobb, de kielégítő a számomra, így fontos volt a jó közlekedési lehetőség, és hogy gyalog is akár könnyen megközelíthető legyen a belváros.
– Lakás központú, cirkó-gázkazános fűtési rendszer: Látva a szüleim központi fűtéses számláit, egyértelmű volt, hogy nekem nem szabad ebbe a csapdába beleesnem, és a leginkább szabályozható rezsi formát kell választanom.
– Új építésű, tégla alapú legyen: Értelem szerűen, egy modern, problémáktól mentes, biztonságos lakást szerettem volna.
Minden más csak extra volt, és úgy érzem nagyon jól sikerült beleválasztani ebbe a lakásba.
A Ségner téren álló négy elég jellegzetes épület egyikébe költöztem be. Egyszerre vagyok a belváros peremén, és nyílnak az ablakaim elég magasan a Tócóskert felé, ami azt eredményezi, hogy a forgalom zajai teljesen elkerülnek.
A beköltözéshez három „fontos” dologra volt szükségem:
– Legyen internet. :)
– Legyen ágyam.
– Legyen egy gardróbom, ami elnyeli a ruháimat.
Viszonylag rövid idő alatt elő is állt a helyzet, és egy lakásavató bulit közbeiktatva beköltöztem, a gyakorlatilag teljesen üres lakásba. Azóta telik múlik az idő, és ahogy pénzem engedi, és rátalálok a megfelelő bútorokra úgy gyarapodnak a szobák is.
A tömb körül képek megtekinthetőek itt.
Grat a lakáshoz, szép környezet!
Ja és welcome back!