Sajnos az a szomorú helyzet állt elő a tesztkörnyezetemben, hogy egyetlen egy AIX alapú fizikai gépem van, és azon sincs lehetőség VIO szerver nélkül több LPAR installálására. Így jutottam el oda, hogy a NIM szerver LINUX-os változatát tettem fel egy RedHat rendszerre, és installáltam innen LPAR-t.

NIM

A NIM egy mozaik szó. Network Installation Manager-t takar. A NIM az a technológia, amely az AIX rendszerek hálózaton keresztül történő installálását teszi lehetővé. A rendszer installáláson túl a NIM természetesen másra is alkalmas. Alkalmazásokat, fixeket is telepíthetünk a már működő rendszerre a NIM által, illetve a NIM kezelheti az MKSYSB alapú backupjainkat is.

A NIM telepítő készlete két részre osztható fel. LPP_SOURCE az a struktúra, ahol a telepítendő LPP dataset-ek találhatóak meg. A másik a SPOT (Shared Product Object Tree). A SPOT biztosítja az /usr fájlrendszert a diszk nélküli és adat nélküli kliensek számára, valamint a hálózati rendszerbetöltés támogatását az összes kliens számára. A SPOT mindent tartalmaz, amit egy számítógép a /usr fájlrendszeren igényel, mint például az AIX rendszermag, végrehajtható parancsok, alkönyvtárak, valamint alkalmazások. A gépenként egyedi információk illetve felhasználói adatok általában más fájlrendszereken tárolódnak.

Alap esetben a NIM egy AIX-on települő külön alkalmazás, szerviz. Ilyenkor a szabály az, hogy a NIM AIX rendszerénél magasabb verziót nem képes telepíteni. Tehát ha a NIM szerverünk egy 5.3-mas AIX, akkor nem lehet 6.1-es rendszert telepíteni vele.

A NIMOL a NIM On Linux rövidítése. A szolgáltatás egy LINUX kompatibilis verziója. Tudásban kicsit minimalizált, viszont az alap koncepció működik rajta, és mivel ez nem AIX, ezért az a limitáció sem igaz rá, miszerint a saját verziójánál nagyobb AIX verziót nem képes telepíteni.

Előkészülés a NIMOL telepítéséhez

Én magam, egy 5.6 (64 bit) Red Hat-ot telepítettem, de szerintem egy CentOS-el is simán működhet. Nem kívántam szívni a SELinux illetve a Firewall gondokkal, így telepítéskor, gondosan kikapcsoltam mindkettőt.

A következő filesystem layout-ot alakítottam ki. A rendszer számára egy 8GB-os LVM pool-t, illetve egy 100GB-os NIM pool-t, amiben egy 99GB-os volume fog a NIM számára fontos adatokat tárolni.

Az én frissen telepített alap RedHat 5.6-osomra két külön csomag szükséges. TFTP, és DHCP.

# rpm -i dhcp-3.0.5-31.el5.x86_64.rpm
# rpm -i tftp-0.49-2.x86_64.rpm

A szükséges csomag előfeltételek már elérhetőek. Néhány apróságról kell csupán gondoskodnunk.

Ellenőrizzük, hogy a gépünk hostneve szerepel a /etc/hosts file-ban:

Másodszor, adjunk hozzá egy kötelező sort a DHPC szerver konfigurációs file-jéhez.

echo “ddns-update-style ad-hoc;” >> /etc/dhcpd.conf

NIMOL telepítése

A NIMOL csomag is az AIX telepítő médián található meg. Én a következő médiákat fogom használni az én környezetemben:

AIX_7.1_Base_Operating_System_TL_7100-00-04_DVD_1_of_2_122011.ISO
AIX_7.1_Base_Operating_System_TL_7100-00-04_DVD_2_of_2_122011.ISO

Először az egyes ISO-t csatoljuk fel a RedHat rendszerünkre, és mountoljuk fel.

# mount /dev/hdc /mnt

Installáljuk a NIMOL rpm csomagot:

# cd /mnt/RPMS/linux/
# rpm -i nimol-1.0-4.noarch.rpm

Amennyiben nem kapunk vissza hibaüzenetet a NIMOL csomag telepítve is van.

NIMOL konfigurálása

A NIMOL alapvetően kezel, és beállít minden féle konfigurációs file-t, viszont le kell futtatni, legalább egyszer, hogy minden szükséges konfigurációs állományt létrehozzon. Ehhez használjuk a következő parancsot:

# nimol_config -C

Amennyiben minden zöld, akkor nincs más teendőnk, testre kell szabni a NIMOL-t. Először is, hozzá kell adnunk egy telepítő médiát. Ezt tehetjük CD/DVD-ről, illetve hivatkozhatunk már meglévő NIMOL struktúrákra is.

Nekem még nincs semmi, így a AIX 7.1-es DVD-jéről fogom létrehozni a telepítő készletet:

# nimol_config -L 7100-00 -t /nim/install

A -L kapcsoló után kell valami nevet kitalálni a telepítő médiának. A -t kapcsoló után pedig a helyét kell megmondani. Azt a könyvtárat, amibe készíteni fog a nevével egyező könyvtárat. Tehát ezek után egy /nim/install/7100-00 könyvtár fog létrejönni. Figyeljünk oda, hogy a -t után a path legvégére NE TEGYÜNK / jelet. A másolás jól fog lemenni, csak a konfigurációs állományokban lesz két per jel majd, ami az installálásnál jelenthet gondot.

Ekkor létrejön egy alap telepítő, amiről viszont hiányoznak az elvárt telepítő csomagok. Ezeket sajnos külön, manuálisan kell odamásolnunk.

# du -h /nim/install/7100-00

Mountoljuk fel a DVD ISO-t, és másoljuk ki a következő csomagokat:

# cp /mnt/installp/ppc/* /nim/install/7100-00/lpp_source/installp/ppc/

Ha volt néhány egyezés, akkor én nem írattam felül a csomagokat, bár valószínűleg az sem ártott volna.

Amennyiben ezzel is meg vagyunk a könyvtárunk mérete jóval nagyobb kell, hogy legyen. Az én esetemben a ~700MB-nyi telepítő készlet felugrott 3.2GB-ra. Természetesen listázhatjuk is az elérhető telepítő készleteket:

# nimol_config -l

A következő lépés, hogy definiáljuk a kliensünket, és egy telepítő készletet rendeljünk hozzá:

# nimol_install -c client1 -m 00:11:25:08:b7:bc -p 192.168.132.55 -s 255.255.255.128 -L 7100-00

A nimol_install parancs után jó pár kapcsolót meg kell adnunk. A -c kapcsoló után meg kell adnunk egy hostnevet, ami a kliensünket fogja azonosítani. Ezek után a telepítendő gépünk installálásra használt hálózati csatlakozásának az információit kell megadnunk. A -p után az installáláshoz használt IP címet, a -s után a hálózati maszkot, a -L után pedig a telepítő készletet.

Amennyiben a fenti képhez hasonló üzeneteket látunk, akkor sikeresen végrehajtódott a hozzárendelés, és a indítható a telepítés. Természetesen itt is lehetőségünk van kilistázni, hogy milyen kliensek vannak konfigurálva a NIMOL szerverben:

# nimol_install -l

Kliens felkészítése NIM telepítésre

Az installálandó LPAR-t fel kell bootolni, és indulásnál F1-et ütni időben, hogy az SMS menübe kerüljünk.

Amennyiben ez sikerült, a lenti képen látható menüt kell kapnunk:

Be kell állítanunk, hogy a NIM-ben definiált hálózatról próbáljon bootolni. Ehhez válasszuk a 5-ös, azaz Select Boot Options menüpontot.

Ezek után válasszuk az 1-es, Select Install/Boot Device menüpontot.

Mi hálózati eszközt szeretnénk megadni, tehát 6-os, Network menüt válasszuk.

A fenti képen kilistázódik az összes elérhető hálózati port. Sajnos itt nem látszik a MAC address-e, így nekünk kell a LOCATION kód alapján tudni, hogy melyik is az, amit mi szeretnénk használni. Nálam ez a 4-es volt.

Definiáltuk, hogy miről bootoljon az LPAR, válasszuk a 2-es, Normal Mode Boot-ot.

Hagyjuk jóvá az 1-es, Yes menüvel, hogy biztosan szeretnénk a hálózati bootolást.

Hogyan települ automatikusan NIM-ról egy AIX

A következőkben azt fogjuk látni, hogy a gép elkezd bootolni hálózatról. Amint látjuk, hogy Packet Count elkezd számolni, az azt jelenti, hogy már tölti is a kernelt.

Amint ez megvan, a kernel betöltődik és elkezd bootolni a gép.

Ezt követően mountolódnak a NIM szerverről a szükséges NFS share-k, és elkezdődik a telepítés. Lefutnak a pre scriptek, amik előkészítik a gépet a csomagok telepítésére.

Ezek után elkezdődik a fileset-ek telepítése.

Mikor az összes fileset települt a post scriptek véglegesítik a telepítést és felkészítik a telepített operációs rendszert a diszkről indulásra.

A rendszer elindul immáron a saját diszkjeiről.

Az összes alapértelmezett service elindul és a végén promptot ad a rendszer.

A rendszert ilyenkor birtokba is vehetjük. Egyetlen felhasználófog létezni, a root, mellyel jelszó nélkül léphetünk be.

NIMOL további szolgáltatásai

Onnantól, hogy a gép sikeresen felinstallálódótt a NIMOL szerver által tudunk minden féle új funkciót is elérni.

Csomag listázások

Amennyiben NIMOL-al teletelepítettük a gépünket, onnantól működni fog az a lekérés, amivel a NIMOL szerverről lekérhetjük a kliens telepített csomagjait:

# nimol_lslpp -c client1 -f “-L”

MKSYSB backup készítése

Amennyiben MKSYSB backupot szeretnénk készíteni a kliensünkről, amit NIMOL szerverrel telepítettünk, használhatjuk a következő parancsot is. Ezek után az MKSYSB backup elérhető lesz telepítő médiaként. Ezáltal klónozhatunk egyszerűen gépeket, vagy könnyedén újratelepíthetjük a gépünket egy vészhelyzet esetén.

# nimol_backup -c client1 -t /nim/install -L mksysb_client1

Összefoglalás

Sajnos csak a NIMOL-ról tudok nyilatkozni, azt viszont nagyon egyszerűre álmodta meg az IBM. Gyorsan, és egyszerűen tudjuk az alap funkciót, az installálást managelni. Ezek után viszont a csomaglistákat, illetve MKSYSB mentéseket is használhatjuk. Az AIX-es NIM valószínűleg ennél jobban strukturált, és tudásban kezelésben is kiforrott.