Na el kell, hogy mondjam, hogy suliváltást követően se érzem, hogy hú de jó lesz nekem. A lényeg, hogy itt is megy a fejetlenség. Hatalmas sorok, várakozások, és a röhely, hogy több ezer ember akar egy nap alatt beiratkozni, miközben 2 ember csinálja az egész munkát. A beiratkozást már-már fel is adtuk, arról nem is beszélve, hogy a régebbi tantárgyaink elfogadtatása még sehol sem áll, de gondoltuk első óránkra csak bemegyünk. EU ismeretek a neve a kurzusnak. A neptunon olyan megjelölés volt, hogy: MF HK1. Na szóval ilyen nem létezik. Se azok nem tudják hol van ez, akik felügyelnek a teremre, se azok akik ott tanulnak. Így arra jutottunk, hogy erre az órára szerdán fogunk járni.

Szóval reggel 8-kor keltem. Egy fokkal se voltam viszont beljebb. A “beiratkozási” lap, amit elv mindenkinek ki kell tölteni mindíg egy röhely. Minden olyan információt be kell irni, amit már egyszer beiratkozáskor bekértek. ezért nem értem, miért kell újra és újra kitölteni. Na mind1. Káosz. Ez a véleményem az egészről, és sajna hiába már elkezdődött ez a 2. része is a felsőoktatásomnak, még most se látom az út végét. Na de találkoztunk Ricsi cicavirágjával, vagyi fogalmazzunk, úgy, hogy azt hittük, mert a tesójával találkoztunk, de csak jóval utána jöttünk rá. :) S. Ildikóéknak meg villám csapott a házukba, és meghalt a gépük. Csinálhatjuk meg. Hát ahogy Sobee mondta: “Nem Supkáékból fogunk meggazdagodni”. Ez szerintem is így lesz. Komáromból azóta is várjuk, hogy mi van. Lajos aztmondta, mindent elintézett, mostmár a gépezeten múlik minden. Edittel is sikerült találkoznom ma. Eltöltöttünk egy kis időt, és mostmár hivatalosan is albiban él. Na ennyi… Holnap megint reggel 8-tól van órám, és Attiláék gépét is kell csinálni. Grrr… sok hír vár blogolásra, de majd ez még várat magára.