Drezdai Kiküldetés

Sose gondoltam volna, hogy el fogok jutni Drezdába, nem is vágytam, nem is ismertem, mégis úgy érzem van miért mesélni róla.

Az egész úgy kezdődött, hogy új project-be lettem bevonva, ezáltal a munka átvételéhez el kellett utaznunk Drezdába. Két egy napos és egy három napos drezdai kirándulásom volt. Ezen rövid élményekről álljon itt hát akkor egy beszámoló.

Először is rátérnék az utazásra, mert Drezda sajnos nem közelíthető meg közvetlen módon hazánkból. Budapest-Ferihegyről ugyanis vagy Frankfurt vagy München közbeiktatásával lehet Drezdába utazni. Ez kicsit megnehezíti az utazó dolgát, és a 900km-es Debrecen-Drezda távot egy kétszer akkora 1800km-es repülőúttá változtatja. Számolva a transzfer idejével, a várakozással a felszállásra, az átszállással 6 órát jelentett ez nekünk.

Mint annyi német városban, Drezdában is a repülőtér a város mellé, szeparáltan lett építve, így leszállás után válogathattunk a vajszínű Mercedes taxik közül, amik bevittek minket a városközpontba. Drezda régen a keleti blokkhoz tartozott és ezért elvileg a németek által megbélyegzett régiót kellett volna látnom. Ezen felül az Amerikaiak szanaszéjjel bombázták, mégis csak szép dolgokról tudok beszámolni.

Először is a várost kettészelő Elba valóban két részre osztja Drezdát. Van az óváros és az új város. Mi főleg az óvárosi részen voltunk, az viszont valóban óvárosi volt. Jellegzetes épületek, macskakövektől hemzsegő utcák tarkították a látványt. Ha kisétáltunk az Elbához, akkor pedig kicsit Budapestre emlékeztető látvány fogadott bennünket. Budapesttel ellentétben itt viszont vannak nagy terek, nem olyan zsúfolt és lepukkant mint hazánkban.

Amire először ki szeretnék térni az a közlekedés. Egyszerűen fantasztikusan jó a tömegközlekedés. Az egy dolog, hogy a körülbelül 300 forintnak megfelelő jegyért egész nap tudunk a megfelelő zónában közlekedni. A buszok tiszták és pontosan járnak, és rengeteg villamos vonal van. Ezekkel pedig gyorsan, egyszerűen és kényelmesen megközelíthető szinte bármi. Amikor először ott jártunk épp ilyen „melódiákos” lányok osztogattak INGYEN tömegközlekedési zsebtérképeket, INGYEN, mert pár vonalat megváltoztattak és így akarták mindenképp felhívni az ügyfelek figyelmét. És szinte minden megállóban ÉS A VILLAMOSON is van jegykiadó automata. Nincs lehúzás a trafikban, a sofőrnél. Bedobod megveszed, ugyan annyiért ahol mindenhol minden időben meg tudod venni.

A másik dolog pedig a karácsonyi vásárok hangulata. Ott tudnak ünnepelni az emberek, azt kell hogy mondjam. Először is 1700-as évekbeli hagyományokat őriznek. Ezek a kis jellegzetesen csak ilyenkor látható vásárok a város több helyén is feltűnnek. Csak ebben az időszakban kapható ételekkel és italokkal csábítják az embereket. Erre pedig azt kell hogy mondjam, mint a helyiek, mint a turisták nagyon élvezik és értékelik. Lehet kapni frissen előtted sütött kolbászt, jellegzetes forralt bort, ,ahol egyből felszámolják az egyedi bögre díját is, amit ha visszaviszel vissza kapod az árát, ha nem pedig hazaviszed ereklyének. A lényeg viszont, hogy nem szemetelnek a műanyag poharakkal.

Drezda számomra egyszerre mutatta a régies óváros képét, tele tradíciókkal, és a modern, innovatív technológiával fűszerezett modern város képét.

Mindenkinek csak ajánlani tudom a város megtekintését, pedig tapasztalatim csak felszínesek voltak az idő hiánya miatt. Az ott tartózkodás alatti összes kép megtekinthető itt.