Ez az írás szolgáljon bevezetőül az ezután következő cikkekhez, melyek a BSD operációs rendszerekről, azok működtetéséről és végül, de nem utolsósorban általam érdekesnek tartott megoldásokról fognak szólni, ahol sok-sok olvasás és kísérletezgetés után jutottam el a működő megoldásokig. Ezek mind működő megoldások, azonban az idő múlásával és a verziók változásával lehetnek különbségek, eltérések a lépések, ill. parancsok között, így minden következő cikkben fel fogom tüntetni a verziószámokat is. De térjünk vissza a cikk témájára, nevezetesen: mi is az a BSD?

Előszó a BSD rendszerekről

 

A BSD  a Berkeley Software Distribution  mozaikszava, és azon UNIX leszármazottakat jelölik ezzel, melyeket az 1970-es években kezdtek el fejleszteni a Berkeley Egyetemen (Kalifornia, USA) . Egyszersmind használják a megjelölést az operációs rendszerekre, ill. licensztípusukra.

 

A BSD rendszerek létrejöttének kronológiája

1970 – korai UNIX disztribúciókat forráskóddal együtt ad át a Bell Labs a Berkeley Egyetemnek
1974 – az első UNIX telepítése PDP11-es rendszerre
1977 – Bill Joy, aki maga is a Berkeley-n végzett, összegyűjti és szalagra írja az első kibővített UNIX-ot, és így megszületik az 1BSD, ami egy add-on volt az akkor használt 6th Edition UNIX-hoz
1978 – 2BSD megjelenése, két fontos extrával: a vi és a C shell, ezek azóta is elérhetők a UNIX-okon. Még ebben az évben portolták a 2BSD-t VAX-ra.
1979 – A 2BSD-be fejlesztett új kernel, virtual memory kezelést, és új programokat adták ki 3BSD néven.  Itt már a DARPA (korábban ARPA ) is érdeklődést mutatott az új operációs rendszer irányába
1980 – a DARPA létrehozza a Berkeley Computer Systems Research Group-ot (CSRG), ami már azzal a konkrét céllal működik, hogy saját, standard UNIX-ot fejlesszen. Kiadják a 4BSD-t, sok újítással.
1981 – 4.1BSD, mely komoly kritikákat kapott. Bill Joy folyamatosan hangolja a kernel, egészen míg el nem éri a VAX teljesítmény-mutatóit.
1983 – két év szigorú teszt után megjelenik a 4.2BSD. Ez már tartalmazott egy TCP/IP protokoll-stacket.
1986 – 4.3BSD kiadás. A megbízhatóság és sebesség sokat javult.
1992 – 1994 Per, melynek eredményeképpen minimális változtatást kellett néhány fájlkomponensen eszközölni, ill. licenszben (a per átfogóbb leírása meghaladja e cikk terjedelmét)
1994 – 4.4BSD kiadás. A licenc feltételek kimondták, hogy a szabadon terjeszthető a forráskód és bináris formájában is, az egyetlen kikötés, hogy az Egyetem szerzői jogi megjegyzése érintetlen maradjon a forrásokban, és az egyetem kapjon megbecsülést (credit) ha mások felhasználják a kódját.

 

Nagy vonalakban ennyit a BSD történetéről. Tudnunk kell továbbá azt a kevéssé ismert tényt, hogy bár a Linux rendszerek (talán) nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a BSD-like operációs rendszerek, azonban a Linux rendszerek segédprogramjainak legalább a fele BSD terjesztésekből származik vagy származtatható.

Említettem a BSD licensztípust. Ellentétben a GNU GPL –lel, a BSD típusú licenszelés sokkal megengedőbb a GPL-hez viszonyítva, gyakorlatilag bármit megenged a licenszelt rendszer használójának, ebbe beletartozik a termék (szoftver) átírása és zárt (bináris) formában való terjesztése, kereskedelmi forgalmazása. Mindössze olyan kitételek szerepelnek benne, mint hogy az eredeti fejlesztők nem vállalnak semmilyen felelősséget a termék használatával kapcsolatban.

 

BSD operációs rendszerek

 

Napjainkban legnépszerűbb  BSD rendszerek közül három fő terjesztés tarthat komolyabb  érdeklődésre számot, ezek a:

– FreeBSD
– OpenBSD
– NetBSD

illetve természetesen ezek leszármazottai (pl. a DragonFly, mely a FreeBSD-ből származik). Közös tulajdonságuk a nagyfokú megbízhatóság, a nyílt forráskód, a kiváló hordozhatóság (ebben a NetBSD tűnik ki leginkább, ahogy mondani szokták, egy kenyérpirítóra is fel lehet telepíteni), gyorsaság, biztonság. Kernelük moduláris, és támogatja a napjainkban elvárt vagy elvárható szolgáltatások, lehetőségek majd mindegyikét (cryptofs, RAID, széleskörű hardver-támogatás, tűzfal, stb.). Hibatűrő fájlrendszerek, saját tűzfalmegoldás, és csomagkezelés jellemzi még őket.

 

A FreeBSD 1992-ben született, azóta folyamatosan fejlesztik, jelenleg a 9.0-ás verziónál tart és gyors, logikus kellemes kezelőfelületével és kiváló dokumentációjával méltán a legnépszerűbb a három fenti OS közül. Web content management systemek, email serverek gyakorta használt operációs rendszere.

Az OpenBSD 1994-1995-ben született, és egyes statisztikák szerint a fenti három BSD OS második legnépszerűbb tagja. Kiváló performanciával rendelkezik, egyszerű, és minden sallangtól mentes, nagyon stabil. Érdekessége, hogy minden release-hez (kiadáshoz) egy dalt írnak: ezeket le lehet tölteni a fejlesztők weblapjáról, valamint az általuk terjesztett CD-ken is megtalálhatóak.  Az alaptelepítésben, mindenféle utókonfiguráció nélkül mindössze 1!!! darab távolról is kiaknázható hibát találtak ebben az OS-ben. Jelenleg az 5.1-es verziónál tart. Érdekesség, hogy a fejlesztők munkája még  saját nyílt forráskódú routing protokollok, pl. a BGP és az OSPF implementációja.

Puffy

 

A NetBSD kb. a FreeBSD-vel egyszerre született (az OpenBSD a NetBSD fejlesztésből vált ki). Rengeteg architekúrát támogat, egyszerű, stabil, gyors rendszer. Ez és a többi két BSD OS használja a port treet, ami egy nagyszerű lehetőség a csomagkezeléshez, de erről majd a későbbiekben. Jelenleg az 5.1.2-es verziónál tart.

 

Összegzés

Személyes véleményem, hogy a BSD-like operációs rendszerek nagyon stabil és kiforrott platformok. Az elmúlt években a fejlesztők munkája eredményeképpen mind alkalmazás, mind hardver-támogatottságban az élen járnak. Egyedi megoldásaik az egyszerűséget és stabilitást tartják szem előtt; ehhez hozzájárul kiváló dokumentáltságuk is. Rendszeres időközönként a fejlesztők úgynevezett “hackaton-okat” hirdetnek meg, ahol az önkéntes fejlesztőközösség a hibák javítását, új featurek hozzáadását segítheti elő. Tapasztalatom szerint a BSD-s közösség fórumain is  maximális a segítőkészség a fórumtagoktól. Személy szerint a három OS valamelyikét szívesen látnám szélesebb körben használt szerverplatformként, akár a Linux mellett, de akár azt kiváltva.

Az ezután megjelenő cikkekben ez a három operációs rendszer ill. megoldásai és lehetőségei fognak szerepelni, konkrét példákkal, screenshotokkal.