Meg kell mondanom őszintén, először azt se tudtam már ki írta az Egri csillagokat. Persze azt kellett konstatálnom, hogy rajtam kívül más ismerősöm se. :) Na mind1. Ez az első olyan könyv amit azért olvastam el (újra), mert a kiadásnak tetszett a külseje. Annó olvastam, mivel kötelező olvasmány volt. Viszont ebből is látszik sajna mennyi értelme volt akkor, mert minden emlékem a „videó”-ból maradt csak meg.
Furcsa volt újraolvasni, és látni mennyi dologban több és másabb a könyv az emlékeimben élő filmtől. Alapból furcsa hogy a könyv nagyobb része nem is az egri vár ostromáról szól, hanem annak előzményeiről. Persze nekem főleg a második fejezet jött be, mégis egészében is nagyszerü könyv. A fejezetek sorszámozott részekre bomlanak. A részek néhol időben átfedik kicsit egymást de többnyire nincsenek visszautalások, így elég lineáris a történet menete. Mégis furcsa volt számomra legalább is, hogy a részek között nincs időbeni összekapcsolódás, vagyis ahol az egyik végetér, nem ott folytatódik a másik, hanem „jóval” később és persze más szemszögből. Ez a szerkezet szerintem méginkább kihozta a történetből az izgalmakat.
Jó volt egy magyar „akció” történetet is látni, és olvasni. Meg kell mondani őszintén jó volt a tradicionális dolgokat olvasni, magyar neveket, és a furmányosságot, és persze nyers erőt és elhivatottságot látni az „őseinktől”. Kicsit bennem is felpezsdült a történet olvasása során a lokálpatriótaság. :) Nagyon örülök, hogy elolvastam, mert borzasztó jó érzés volt a történetbe élnem magam, és persze az is jó, hogy ez nem egy puszta képzelt sztori, hanem valós alapokra épül. Mindenkinek nagyon tudom ajánlani, aki nem a „kötelező olvasmányt” látja csupán benne.
Akkor pedig jöjjön a hivatalos része:
EGRI CSILLAGOK
GÁRDONYI GÉZA
Kiadó: Trezor KÖNYVKIADÓ
Oldalak: 525
Borító: FŰZVE
Formátum: A 5
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 1993
Ismertető
�Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke. Nem történetszemléletének mélységével, a korábrázolásban rejlő aktuális tendenciák kifejezésével lett Gárdonyi életművének csúcsa, hanem mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát. Ennek sarokköve az egyszerű emberek hősies helytállása, halált megvető bátorsága és tiszta érzésvilága. Azoknak a hétköznapi erényeknek becsületét állította vissza, amelyeket a századvég kérdésessé tett. Az elbizonytalanodó, kétkedő, illúziót vesztő világba Gárdonyi Bornemissza Gergely alakjával visszaállította a hagyományos értékrendet.� (Rónay László)