EMC CLARIION CX500 és Navisphere

Régebben elérhetővé tettem a Storage oktatási jegyzetemet, amiben esett már szó a SAN storage topológiáról. Eddig nem volt olyan server a közelembe, amiben Fiber Channel csatlakozó eszköz lett volna, így nem volt min kipróbálni. Az IBM PowerPC alapú AIX rendszereibe viszont volt FC HBA, így adott volt a lehetőség, hogy „SAN-ozzak”.

SAN Storage

A Storage a mi esetünkben egy EMC CLARIION CX500 volt. Tipikus rack alapú storage, elől tele diszkekkel, hátul pedig a portjaival.

Érdemes a hátulját kicsit jobban elemezni. Kivehető, ahogy a gép hátulja gyakorlatilag ketté osztott és egymás tükörképei. Ez azért van, mert a storage két különálló Service Processor-t (SP) található. A SP felel a vezérlésért, tehát a lelke a Storage-nak. Mindkét SP-nak van saját hálózati management csatlakozója (erről lehet webes felületen szépen adminisztrálni), illetve kettő Fiber Channel csatlakozója. Található még két-két csatlakozó amivel a bővítő egységeket lehet hozzá csatlakoztati, illetve Soros Port a konzolos eléréshez.

A mi esetünkben mindkét Service Processor (SPA és SPB) is be lett kábelezve. Kapott 2-2 FC kábelt, illetve 1-1 ethernet management LAN-t.

A továbbiakban Varga Tamás kollégám nagyszerű leírását olvashatjátok, hogy milyen műveletekkel lehet egy teljesen alap állapotú EMC CLARIION CX500 storage-t működésre bírni, és kiajánlani egy LUN-t egy kliensnek.

A management interface eléréséhez egy böngésző és installált Java szükséges:

Az alapértelmezett felhasználónév és jelszó: admin / admin. Bejelentkezés után a következőt láthatjuk.

LUN kiajánlása

Nézzük a lépéseket, ami alapján egy adott LUN-t tudunk egy adott host felé kiajánlani, folyamatában:

Raid Group

Az első lépés egy RAID group létrehozása. Ebből többet is létrehozhatunk, igény szerint, többféle RAID szinten, a lehetőségeket a belefoglalt fizikai diszket száma alapján a storage management szoftvere felajánlja. Fontos információ, hogy szinte minden műveletet a storage nevére jobb egérgombbal kattintva tudunk kezdeményezni.

Lássuk tehát a RAID group létrehozását:
1., Kattintsunk a „Create RAID group” menure. itt a következő lapot fogjuk látni.

2., Adjunk az újonnan létrehozandó RAID groupunknak egy ID-t, majd határozzuk meg, hány diszkből szeretnénk létrehozni az új RAID groupot. A fenti képen láthatjuk, hogy mivel alapbeállításként egy diszket választott ki, a RAID szintünk is csak HotSpare funkció, ill. különálló diszk lehet. Én most három diszkből szeretnék egy RAID5-ös tömböt létrehozni.

Kiválasztom tehát, hogy a tömböm három diszkből álljon. Látható, hogy az ’automatic’ módban a szoftver már kiválasztott nekem három diszket. Én azonban az elsőtől szeretnék sorban haladni, ezért a ’Manual’ módot választom, és a kiválasztott három diszket visszateszem az ’Available Disks’-ek közé, majd onnan az első hármat teszem a ’Selected disks’-ekhez. Lehetőségem van még kiválasztani az ’Expansion/Defragmentation’ prioritását, ill. azt, hogy az utolsó LUN eltávoltítása után a RAID tömböt automatikusan távolítsa el. Ezeket most alapértelmezésben hagyom. Az ’Apply’ megnyomása után rákérdez, hogy helybenhagyom-e konfigurációt. Erre ’Yes’-sel válaszolva egy ablakban tudomásunkra hozza a szoftver, hogy sikeresen megkreáltuk a RAID groupot.

Lássuk, mit csináltunk:

Van egy RAID5 tömbünk, mely három darab 133GB-os lemezből áll, tehát ennek a 2/3-a használható fel valós kapacitásként. Fontos információ a group ’Unbound’ státusza, ami jelzi, hogy ez a tömb nem rendelkezik még deklarált egy vagy több LUN-nal.

LUN készítése

A storage nevén kattintsunk a ’Bind LUN’ opcióra.

A következő ablakban láthatjuk, hogy a már meglevő RAID groupunkból (melynek 0-s az ID-je), deklarálhatunk LUN-t. Láthatjuk a rendelkezésre álló kapacitását a meglevő RAID groupnak, ennek erejéig osztogathatunk LUN-okat. Válasszunk egy LUN ID-t, és a LUN size textboxban adjuk meg a kívánt méretet, mondjuk legyen ez 10GB. Különböző opciókat választhatunk, mint pl. Read és Write cache-t engedélyezhetjük, ill. a Verify és Rebuild prioritásokat. Ha nem akarunk sokáig várni a LUN elkészülésére, akkor bejelölhetjük a ’No initial verify’ checkboxot.

Az ’Apply’ után jelzi, hogy engedélyeztük a cache-t LUN szinten, de nem storage szinten. Elfogadhatjuk, később módosítható ez, ha szükséges. Majd megkapjuk a az összegzést, hogy sikeres volt:

Leellenőrizhetjük a tulajdonságait:

Mit tettünk eddig? Van egy RAID tömbünk, amely a jelenlevő 15 diszk közül 3-ból lett építve, és ebből a tömbből kioszthatóvá vált egy 10GB méretű LUN, ami egy megfelelő Fibre Channel csatolóval rendelkező node számára (direktben vagy switchen keresztül) kiajánlható. Honnan tudhatja viszont a storage box ill. a node, hogy neki szabad-e használni ezt a LUN-t?

Erre való a legnagyobb egység, a Storage group. A storage group fogja elvégezni egy vagy több LUN és az igénylő node összerendelését. Garantálhatjuk, hogy egy adott LUN-t egy adott node kaphat csak meg, esetleg több is, és csak azok a nodeok. Lássuk, ez hogyan fog történni:

A ’Create Storage Groupra’ kattintva a következő ablakot látjuk:

Adjunk egy beszédes nevet az újonnan létrehozandó storage groupunknak. Majd Apply. A megerősítés-kérésre nyomjunk ’Yes’-t, majd értesüliünk róla, hogy sikeres volt az akciónk. Kibontva az első storage groupunkat láthatjuk, hogy teljesen üres, maga a group létezik, de sem LUN nincs hozzárendelve, sem pedig node ill. host. Tegyük ezt most meg. LUN-unk már van, adjuk hozzá, a ’Select LUNs’ opcióval.

Láthatjuk, hogy a Storage groupunk alatt megjelent a hozzátársított LUN:

Most már csak hostot vagy hostokat kell hozzáadni, aki vagy akik hozzáférhetnek ehhez a 10GB méretű LUN-hoz. Adott lehet ez az opció pl. cluster konfiguráció esetén, ahol több hostnak is hozzá kell tudni férni a LUN-hoz.

Ezt a ’Connectivity status’-ra kattintva tehetjük meg:

A megjelenő ablakban kattintsunk a ’New’ gombra.

Itt meg kell adnunk a WWN-jét az igénylő host Fibre Channel csatolójának, ill. host azonosítóként a host nevét ill. IP címét.

A szokásos biztosan akarjuk-e kérdés után megkreálja a hostot, egyszersmind figyelmeztet minket, hogy ez a host a szoftverrel nem lesz menedzselhető, tekintve, hogy nem agent adta hozzá a szoftverhez, hanem mi, kézzel. Jó lesz így nekünk.

Következő lépésként hozzáadjuk az ’AIX VIO’ hostunkat a Storage grouphoz:

Válasszuk a ’Connect Hosts’ lehetőséget, majd adjuk hozzá a megjelenő elkészített hostunkat a Storage grouphoz:

Apply, erősítsük meg, hogy ezt a hostot, ehhez a storage grouphoz kívánjuk adni. Megkapjuk az összegzést, hogy sikerest volt.

Látjuk, hogy a ’FirstStGroup’ storage groupunkban összerendeltünk egy igénylő hostot egy LUN-nal, ami RAID5 tömbön helyezkedik el, és 10GB méretű. Láthatjuk, hogy a LUN ikonon egy nagy U betű ill. Host Agent not reacheable felirat látszik, jelezve, hogy, hogy NINCS telepített agent a hoston.

Kliensoldal

A mi esetünkben a kliens egy AIX lesz. Kliensoldalról láthatjuk, hogy megjelent a kiajánlott LUN:

# cfgmgr
# lsdev | grep hdisk

A disk mérete:

# bootinfo -s hdisk5

Továbbá egy csatoló statisztika:

# fscstat fcs0

Ezzel kész is vagyunk, a kliensen lehet a disk-et hasznosítani.