Elég sok minden történt velem az elmúlt fél évben. Viszont amikor volt egy kis időm, vagy éppen utaztam, akkor sokan észrevehették mit is olvasok. Volt aki azt kérdezte: „Már megint ezt olvasod?”. Volt aki pedig azt: „Még mindig ezt a könyvet olvasod?”. Ami igaz az igaz. Majdnem fél évig tartott mire az utolsó oldalt is elolvastam, de ez pont azért volt így, mert már jól ismertem a könyvet, csak újra akartam olvasni. Így amikor tehettem ezzel szórakoztattam magam. Sajnos kevés alkalommal tehettem, ezért lehetett olyan hosszú időn át a kezemben látni.
„Jókai Mór: A kőszívű ember fiai” olvasásának folytatása →