Szobám tapétázása második rész

Ahh, teljesen kész vagyok. A melóból hatra értem haza, akkor kezdtek még neki a srácok. Hulla fáradtak voltunk és az egész lakásba nem volt egy talpalatnyi hely se. Ülve aludtunk el faterommal. Nyolc körül fejezték be a srácok, de én csak arra ébredtem fel, hogy már a szüleim a padlószőnyeget szedik felfele. Bementem és el kellett döbbennem. A tapéta felrakása olyan szarul sikeredett, hogy minden tapéta csík között látszik a fehér fal. Frankó mi? Nem tudom, hogy azért mert a tapéta megszívta magát, és amikor megszárad össze húzza magát, vagy mi. De borzasztó látvány. Csinálni meg nem is sokat lehet vele. Csont romon voltam. A szobám mint a csatatér, a házban minden holmi szétpakolva. Aludni akartam. Hát arról viszont szó se lehetett…

A szüleim jelezték, hogy mivel holnap jön a parkettás, és utána a szekrénysor a helyére mozdul, ezért a díszléceket, legalább a szekrény sor mögött fel kell tenni. Persze kis egyszerű volt… ezzel még úgy tízig el voltunk. Persze teljesen most sincs még az se felrakva. Közbe ami nagyon zavart mindenkit ez a tapéta. Anyukám megahiper ötlete, hogy kis csíkokkal pótol bele. Már elején leszúrtam, de mivel azóta az egész család csak háborog, én már szólni se merek. Ha valaki igazán jól össze akar veszni a családjával, annak ajánlom kezdjen lakásfelújításba.

Most legszívesebben üvöltenék vagy sírnék. Sehol se járunk, és ami eddig megvan is szar. Hát bassza meg… Holnap talán minden jó lesz. Képeket se volt kedvem készíteni. Holnap teljes összefoglalóval jelentkezek.