Szegedi Laci barátom már régóta osztja meg írásait velem. Sőt ha valaki még emlékszik, csináltunk közösen egy hangjátékot is, abszurd dráma címmel. Nemrég néhány írását összegyűjtve egy novellás követet is publikált Városi Mesék címmel. A kiadvány népszerűsítése jegyében a debreceni Benedek Elek könyvtárban a tegnapi napon egy felolvasó estet is szerveztek, amin jó magam is részt vettem. Erről szeretnék feljegyezni néhány gondolatot.

A könyv

Ha már az egész rendezvény a könyve körül forgott, engedjétek meg, hogy én is bemutassam pár szóban. Laci világ életében a logika és következetesség bűvkörében élt. Jó magam is egy ismeretterjesztő, professzor alkatnak ismertem meg, aki a világ bölcsességét, és a minden napok apró tanait és történéseit felhasználva kommunikál a világgal. Rohadt idegesítő tud ez sokszor lenni. :) Viszont, ha a tudálékos, igazából nem engedő emberen túl lépünk, akkor mondandójában mindig felfedezhetjük mindazt az eredendő gyarlóságot, szépséget és misztikumot, ami a mindennapjainkat fonja át.

Laci pedig pontosan ezekről a pillanatokról és helyzetekről ír. Egy-egy élethelyzetet kiragadva sokszor abszurd, és vicces helyzetben világít rá az életünkre. Az abszurditást sokszor tudományos fantasztikus történetekbe illő díszlettel, máskor csak hétköznapi elemekkel építi fel. Aki szereti az ilyen fajta rövid irományokat, annak kellemes olvasmány lehet.

varosi_mesek

A felolvasás

A kedves szerző annyit írt csak a meghívóba, hogy Petőfi tér, Benedek Elek könyvtár. Be kell vallanom, hogy nem ismertem ezt a könyvtárat, de Debrecen-ben a Petőfi Tér nem olyan nagy. Gondoltam csak meg találom. Nem így lett. Kétségbe esésemben, mert már csak 10 perc volt a hivatalos kezdésig, és mert Laci nem volt elérhető telefonon, egy járókelőt szólítottam meg.

– Nem tudja, hol van a Benedek Elek könyvtár?
– Hogy micsoda hol van?
– Köszönöm, semmi.

Egy darabig még egy irányba mentem az illetővel, majd ő betért szerdán, délután háromnegyed négykor a kocsmába.

Végül mint kiderült, a Benedek Elek könyvtár nem a Petőfi téren van, hanem a tértől kicsivel feljebb a Piac utcán. Nagy szerencsémre, a Laci legénybúcsújáról és esküvőjéről ismerős Kozma Tamással találkoztam, így egyértelmű is volt, hogy hova is kell mennünk.

Gyorsan köszöntünk, és az utolsó sorban helyet foglaltunk, majd kezdődött is a felolvasás. A beszélgetést vezető úr ragadta magához a szót, és elkezdte bemutatni Lacit. Eleinte Tamással nem értettük a beszélgetést vezető úr stílusát. Rövid tő mondatokban, és lassan, néha vontatottan kezdett bele a beszélgetésben. A kezdeti meglepődés körülbelül öt mondat után el is oszlott, és már viccesen az úr jellegzetes stílusának tulajdonítottuk. A továbbiakban ez a stílus teljesen jól passzolt az estéhez.

IMG_1598

Maga a felolvasás bámulatosan volt megszervezve. Kérdéseket követően Laci megvillantotta zenei képzettségét is, ugyanis megzenésített verseket játszott nekünk gitárja segítségével. Újabb beszélgetés után már novellái következtek. Különböző személyek felolvasták néhány novelláját. Természetesen egy-egy verset és novellát beszélgetés követett, ami szépen sorban felépítette az egész este hangulatát.

Ha valaki esetleg nem ismerte volna a szerzőt, akkor ezen események, művek, beszélgetések és zene kapcsán szerintem egy átfogó képet kaphatott arról, hogy ki is Szegedi László, és milyen a munkássága.

A közel egy órás esemény pont elég hosszú volt, hogy kiteljesedjen az élmény, és hogy ne unja meg a nézőközönség. A végén mindenki gratulált Lacinak, és sokan privát beszélgetésbe elegyedtek vele. Az eseményen kis minta kivonatot kapott mindenki, aki megjelent. Ebben fellelhetőek voltak az elhangzott novellák, és versek. Természetesen sokan dedikáltatták is a szerzővel ezen kivonatokat is.

Bízom benne a továbbiakban még sort kerítünk hasonló rendezvényekre, ahol kötetlenül bárki csatlakozhat, és kicsit megismerheti Szegedi Lászlót, és az ő munkásságát.