Portok ismertetése

Nagyon jó kis leírást találtam találtam a portokról. Jó tudni a host/ip-nk után sokszor megadandó többjegyű szám mit is jelent. Ha már másért nem a sok filecserélő miatt alkalmazandó portforwardok miatt is érdemes olvasni egy pár szót arról, mit is csinálunk. Akkor lássuk:

Ismert alap portok 0-1024 – A 0-1023-as sávban lévő portok, amelyeket általában csak rendszerprocesszek vagy rendszerprogramok használnak, és ezek szorosan kötődnek valamilyen szolgáltatáshoz: a 20 és 21-es port az FTP-hez, 22-es az SSH-hoz, 25 az SMTP-hez, 32 a telnet-hez, a 80-as a HTTP-hez stb.

TCP – (Transmission Control Protocol) – A TCP a protokollcsaládnak talán a leggyakrabban használt kommunikációs transzportprotokollja. (FONTOS: A TCP egy protokoll, és nem a kommunikációt megvalósító program!) Ha TCP protokollal küldünk egy byte-folyamot (tetszoleges adatokat), akkor a TCP azt maximum 64 byteos darabokra bontja, és ezeket a darabokat egyenként átadja az IP-nek (természetesen a TCP fejléccel ellátva), hogy küldje el a rendeltetési helyére. Az IP nem garantálja azt, hogy a csomagok a célállomásnál meg is érkeznek, ezért a TCP feladata az, hogy adott esetben (pl. egy bizonyos ido lejártával) az egyes csomagokat újra elküldje, mivel lehet, hogy az elozo példány elveszett valahol. A célállomáson a megérkezett csomagok sorrendje nem biztos, hogy az elküldés sorrendjével megegyezik, ezért a TCP feladata ennek a rendezése is (ha szükséges). A TCP természetesen a csomagduplázás ellen is védelmet nyújt.

UDP – (User Datagram Protocol) – Az UDP által nyújtott szolgáltatások lényegében megegyeznek az IP által biztosított szolgáltatásokkal. Egy lényeges bovítés az IP-hez képest az, hogy az UDP több kommunikációs portot (TSAP-ot, Transport Service Access Point-ot) biztosít, ahonnan ill. ahova csomagokat lehet küldeni, és ha egy program UDP-n keresztül akar kommunikálni másokkal, akkor az UDP csomagok elküldésekor meg kell adni a cél-host IP-címe mellett annak az ottani UDP-portnak a sorszámát, ahova a csomagot küldeni akarja (az UDP fejléc tartalmazza annak a helyi UDP-portnak a sorszámát is, ahonnan a csomagot küldték, így a célállomás azt kiolvasva tudja, hogy honnan küldték a csomagot, és ez alapján tudhatja, hogy hova küldjön egy esetleges választ). Ezzel — mármint az UDP portokkal — lehetoség van egy hoston egyszerre több UDP-kapcsolat létrehozására is, és nincsenek olyan megkötések, hogy egy folyamat egyszerre csak egy darab UDP kapcsolatot létesíthet (mert az UDP-portok azonosítói és a folyamatok azonosítói egymástól teljesen függetlenek)..

Dinamikus portok – A dinamkus portokhoz (más néven privát portokhoz) nem kapcsolódik semmilyen szolgáltatás. A 49152-65535 tarományba esnek.

ICMP – (Internet Control Message Protocol) Egy másik alternatív protokoll az ICMP (Internet control message protocol – internet vezérlőüzenet protokoll) nevet viseli. Az ICMP-t a hibaüzenetek és a TCP/IP-t megvalósító szoftvernek szánt üzenetek kezelésére használják. Kapcsolat kérésekor a kezdeményez. rendszer kaphat például olyan ICMP üzenetet, hogy „host unreachable” (elérhetetlen gép). Az ICMP-t használják még arra is, hogy magáról a hálózatról információkat gy.jtsenek. A protokollt az RFC 792 dokumentum írja le teljes részletességében. Az ICMP abban hasonlít az UDP-hez, hogy mindketten olyan üzenetekkel foglalkoznak, amelyek egyetlen datagrammban elférnek. Az ICMP azonban annál is egyszer.bb. Még csak portszámok sincsenek a fejlécében. Mivel minden egyes ICMP üzenetet maga a hálózati szoftver értelmez, ezért nincs szükség olyan portszámokra, amelyek megmondják, hogy egy adott ICMP üzenet hova menjen.

IANA – (Internet Assigned Numbers Authority) – Ma már az IAB részét képező szervezeti egység, amelynek feladata az Internet szabványaihoz és protokolljaihoz kapcsolódó egyedi azonosító számok nyilvántartása és kiosztása.