Mindent a Raid megoldásokról

Egyre inkább fontosabbá válik a mindennapokban, és az otthoni felhasználásban is bizonyos adatok biztonságos tárolása. Itt főleg a meghibásodások okozta adatvesztésre gondolok. Mire egyre inkább elektronikus úton tárolunk minden fontos anyagot,( képeket, leveleket, címjegyzéket,) ezért fontos, hogy ezeket esetleges winchester problémák esetén is elérhessük. A következőbb hosszabb leírás a RAID technikákat fogja kivesézni részletesebben, melyek ilyen eshetőségekre ad alternatívát:

Ez a cikk segít abban, hogy az olvasó eligazodjon a RAID világában, és némi fogalma legyen arról, hogy mi a RAID és annak milyen típusai vannak, valamint, hogy mi az egyes típusok előnye-hátránya.

A bűvös szó: RAID

Mit is jelent valójában? Mint említettem, egy mozaikszó. A RAID annyit tesz, mint Redundant Array of Intependent Disks, magyarul független lemezek redundáns tömbje.

Mint a neve is sugallja, kihasználásához több (merev)lemez szükségeltetik. Az optimális RAID „rendszerben” azonos típusú és méretű merevlemezek vannak.

Mi is a RAID valójában?
Egy RAID rendszer kiépítése pár évvel ezelőtt az otthoni felhasználók számára csak álom volt. Mindezt árának köszönhette. Nem csak a RAID vezérlő volt drága, hanem a merevelemez is. Ma már egy középkategóriás lapon is találkozhatunk RAID vezérlővel. RAID tömbök létrehozhatók Serial ATA és Paralell ATA merevlemezeken egyaránt, attól függően, hogy a RAID vezérlő melyik csatolófelületet támogatja.

A RAID segítségével az adattárolás gyorsabbá és biztonságosabbá tehető. Természetesen mint mindennek, ennek is vannak hátulütői, de erről majd menet közben.

Alapvetően a RAID-ből többféle mód létezik, de mi ebből csak a négy leggyakrabban használtat vizsgáljuk. Ezek a Raid 0, 1, 0+1, 5.

RAID 0 – Striping
A RAID 0 nagyteljesítményű rendszerekhez ajánlatos. Nem ajánlott, amennyiben az adatbiztonság a legfontosabb. Hogy miért, arról kicsit később. Fontos tudni, hogy ezen mód kihasználásához legalább két merevlemez szükséges.

Kanyarodjunk vissza kicsit a névhez. Striping…magyarul csíkozás. Raid 0 tömb létrehozásakor a merevlemezeket összefűzzük (kihasználva így a két merevlemez teljes kapacitását), és tárolófelületüket csíkokra osztjuk, melyek leginkább a sávokhoz hasonlít. Logikailag a két merevlemez egy merevlemeznek látszik. A tömbben létrehozott csíkok mérete beállítástól függ, elrendezésük a képen látható:

Mint észrevesszük, a blokkok felváltva helyezkednek el, így az történik, hogy amikor egy adat felírásra kerül a RAID 0 tömbre, úgy mindkét merevlemezre történik írás. Tulajdonképpen a lemezműveletek során mindkét merevelemez használatban van, így az írás-olvasás sebessége is közel a duplájára nőhet.

Természetesen minden jóban van valami rossz. Említettem, hogy ez a megoldás adatbiztonság szempontjából nem nyerő. Abban az esetben, ha az egyik merevlemezen található adatállomány megsérül, vagy tönkremegy az egyik merevlemez, akkor az összes adatnak könnyes búcsút inthetünk. Innen már nincs visszaút. Erre kínál majd megoldást a Raid 1. A dolog másik hátulütője a csíkozás mérete. Egy fájl RAID 0 kötetre másolásakor az adott fájlt a csíkozásnak megfelelő méretű darabokra kell bontani. Ha a stripe mérete túl kicsi, akkor egy nagy fájlt túl sok részre kell bontani, aminek felírása sok időt vesz igénybe, tehát az írás nem gyorsul számottevően. Ha a stripe mérete túl nagy, akkor előfordul, hogy egy kis fájlt egyáltalán nem kell szétbontani, mert az egész fájl belefér 1 adott csíkba. Ebben az esetben sem gyorsul az írás. Érdemes RAID 0 köteteken 64-128KByte-os stripeméretet választani.

RAID 1 – Mirroring
RAID 1, közismertebb nevén – Mirroring. Mirror=tükör > Mirroring=tükrözés. Ehhez is legalább két merevlemez szükségeltetik. A tükrözés szót itt szinte szó szerint kell értenünk. Ez azt jelenti, hogy mindkét merevlemez ugyanazt az adatot tartalmazza. Ha az egyik megsérül, akkor ott a másik, így nem veszítjük el adatainkat.

Hátránya, hogy hiába van két merevelemezünk, nem lesz gyorsabb az átvitel, és csak egyik merevlemezünknek megfelelő kapacitást használhatjuk ki, mivel a másik backup funkciót lát el, és ugyanazt az adatot tartalmazza.

RAID 0+1
A RAID 1-nek, és a RAID 0-nak is megvan a maga előnye. Miért ne ötvözhetnénk ezek jó tulajdonságait?! Itt jön a képbe a RAID 0+1! Ebben kombinálva van a RAID 0 gyorsasága a RAID 1 biztonságával. Persze ennek ára van, ami nem kevesebb, mint 4 merevlemezünkbe kerül. A RAID 1+0 esetén két merevlemez RAID 0-hoz hasonló módon működik, míg a másik kettő a RAID 1-hez hasonlít, azaz a RAID 0 tömbökön lévő adatot tükrözik (tartalmazzák). Ennek előnye, hogy gyors és megbízható. Hátránya, hogy nem tudjuk mind a négy merevlemez kapacitását kihasználni (mivel a négyből kettő az első kettő tükörképe).

RAID 5
Ez a következő lépcsőfok, mely hamarosan otthoni körökben is el fog terjedni, mivel a legújabb alaplapok már rendelkeznek RAID 5 támogatással. Mi most a Raid 3 és 4 fokozatot nem tárgyaljuk, viszont a Raid 5 leginkább a RAID 3-hoz hasonlítható. A RAID 3, 4, 5 mind paritásos módok, de ezek közül a legelterjedtebb az 5. A paritás lényegi részét elmagyarázni nem két perc, ezért konyhanyelven fogalmazva a RAID 5 azért jó, mert gyors és biztonságos, valamint a helykihasználtsága is remek, kihasználásához három merevlemez szükségeltetik. RAID 5 használata esetén ha az egyik lemez megsérül, akkor az adatok nem vesznek el, hanem a többi merevlemezek található rendundáns információból -sebességcsökkenés árán, de- visszaállítható az elveszett adat.

Nem mennék ebbe jobban bele. Adatbiztonság, sebesség, teljesítmény/ár tényező együttes(!!!) vizsgálatakor a RAID 5 a nyerő. Ha csak a sebességet és helykihasználtságot vizsgáljuk, akkor a RAID 0 a befutó.

A cikk csak archivált, az eredetit lásd itt.