Az egész úgy kezdődött, hogy 20 percel a megbeszélt időpont előtt indultam Doryhoz. Ő persze sehol se állt, a többiek noszogatták, hogy talán sietni kéne. Nagy nehezen elindultunk, és még a buszt is elértük. A buszon persze voltak ellenőrök is, akiknek nagyon szivesen megmutattuk mindenféle bérletünket. Nagyon jó ütembe érkeztünk meg a nagyállomásra, mert Sobee-ék pont akkor fordultak a parkolóba, amikor mi leszáltunk a buszról. Gyorsan köszöntünk, és már indultunk is keresni a Lokivonatot. Nem volt nehéz megtalálni, mert csak a vörös zuhatagot kellett követnünk, és az 1. vágányon álló vonatból már jó messziről lehetett látni, hogy már több száz lokista lóg az ablakból, egy órával indulás előtt.

Amennyi rendőr volt a vonaton, komolyan mondom mintha a loki drukkerek bármikor is randaliroztak volna. Na de sebaj, 2 percenként megnéztünk egy-egy elvonuló kommandós járőrszolgáltato és szartunk rájuk. A vonat rendesen késve indult fél négy helyett, már négy óra is elmúlt mikor az örjöngő lokivonat kifutott a debreceni pályaudvarról. A hangulat innen fogva nagyon jó volt. Megtaláltuk Biri Danit és csapatát is, vagy jobb úgy fogalmazni, hogy ő talált meg minket. :) Skandáltunk dalokat, fogyasztottuk a kajákat és főleg a söröket. Az út viszonylag lassan telt. Mindenki nagyon izzott a levében, és meccsre éhes volt. Azért valahogy elütöttük az időt. Ez időtájt volt, hogy a sok aranyköpést követőleg úgy határoztam, amiket elkapok feljegyzem és a bejegyzést szinesítem vele. Az első ilyen ahhoz az eseményhez kapcsolódik, amikor is Egy fekete kommandós alakulat sétált el a kupenk mellett, és Dory megszóllalt: "ÚÚÚ annak a bácsinak mekkora van…." (ezzel a fegyverére utalva, de persze mi egygől másra gondoltunk és), ettől nagyon sokáig feküdtünk a röhögéstől. :)
Nagy nehezen befutott a különítményünk a Keleti pályaudvarra, ahol már uhhhristen mennyi rendőr vált mindeket. Ennyi rendőrt még csak nem is láttam életemben eddig. Én ezt viszont nemértem. Hisz mi most hazai pályán játszunk. Akkor most miért kell minket terelni? Olyan 7 óra fele érkeztünk a Keleti Pályaudvarra, és mi még úgy gondoltunk megiszunk egy sört. Be is mentünk, amig nemvettek minket észre. Kikértük a cuccokat. Négy feles és vagy három sört. A lányok elmentek pisilni, így mi a seggünkbe tíz kommandós rohamrendőrrel, piákkal tehetetlenül ott voltunk. Na a pia felét ott kellett hagyni, Sobee fizetett rendesen szerencsétlen végülis a semmiért. Szóval így már könyörtelenül hajtva csatlakoztunk a felvezetéshez. A puskáshoz vezető útnál a kereszteződésbe már ott áltak a fradisták. Ott ingerelték a törzsszurkolókat, akik persze nekikestek. Persze a rendőrök csak utólagosan jöttek rá, hogy talán a fradistákat nem kellett volna olyan közel engedni. Persze minket tíz rohamrendőr szedett ki. Szóval NO COMMENT!!! RENDŐRSÉG! "Hazi pályán" játszunk és akkor ezvan. Ahhhhh…. Sajnos azt kell mondjam Debrecenben több kultúrája van a focinak. Sobeevel elkeseredtünk, hogy innen mi soha nem jutunk ki. Inkább akkor ülünk fel a helyünkre. Nagy nehezn a karam szerü bejárókon bejutottunk, és nekiindultunk megkeresni a helyünket. Hát kiderült, hogy a hangulatkeltő szurkolóktól legtávolabb eső pontra szól a jegyünk. De mit volt tenni, leültünk oda és amit lehetett szurkoltunk. Egy Dunaferes srác csaltakozott hozzánk, ott a C-ben, és amit lehetett kihoztunk magunkból. Az elején a DVSC nagyon nyomta a mérkőzést és jól le is támadták a Manchestert. Na most sajna Heinze két gólt is bólintott már az elején. Rossz volt nézni, hogy a mieink nyomják és küzdenek, de sajnos az angolok csak találnak helyzetet és értékesítik is. A vége 0 – 3 lett. Rooney-t csak a melegítésnél láthattuk és van Nistelrooy is egyszer villant, de szerencsére abból se lett komolyabb dolog. Zsombor most teljesen bebizonyította, hogy jobb is ha elmegy, legalább is nekem. Nem mozgott, nem volt rugalmas. Brnovic viszont annál szimpatikus volt, sokat futott, mozgott, és helyzetbe is hozta magát és egy hatalmas kapufával hergelt minket ujjongásra. Amúgy mindenki jól játszott,de továbbra is az év igazolásának tartanánk, ha Kis Zoli eladnánk. :) Ennyi a meccshez fűzött kommentáljaim. A ManU párszáz szurkolója szukolt, Sobee szerint sokkal jobban mint Manchesterben a ötvenezer ember. Viszont a mieink. Uhh! A második félidőben viszont nagyon gyorsan átültünk az S szektorba. Ott aztán volt élet. :D Tomboltunk, örültünk a csapatunknak, jóvolt. Hazafele megint csak rendőrök kísértek minket vissza a vonatra. Nem akartunk mi akkor se semmit senkitől csak hazamenni. Akkor is csak terelni tudtak minket. Szóval én ezt nemértem azóta se. Manchesterieknek se akart senki nekimenni… Mégis mint őrült vandálokat kezeltek. Az emberek több mint a fele a tizenéves gyerekével jött velünk. Felszáltunk a vonatra, és punnyadtunk. Elfáradtunk, kitomboltuk magunkat. Vártuk hogy menjünk már. Visszafele pontosan indult a vonat. És Biri Dani úgy döntött velünk egy kabinban utazik. Ildike ennek annyira örült, hogy az őlébe vágta magát és úgy próbált pihizni elfeküdve. Zsolti nagoyn kimerült volt, de azért tudott egy sort hisztizni, hogy nincs cigije, de a büfékocsiból szerzett, így elszívta amit elkellett, és mint akit lelőttek fetrengett és aludt mellettem. Sobeeval meg próbáltunk pihizni, de mivel Dani, Sobee és szerény személyem is elég egy fasz, ezért mindig dumált valaki, így mindig volt aki szóval és témával tartsa a társaságot. Szolnok után kifejezetten hangulatba keveredtünk talán odáig valamelyest regenerálódtunk. Abonynál, én épp a "HAAABIII HABBIII HABBIII HABHIIIII…." indulót skandáltam, amikor sobee megszóllalt, hogy ABONY!! :) És így sikeredettt áttérni az előzőről arra hogy: "HABOONNY HABOONYYY HABOONNY!" :) Szolnokot elhagyva épp a Zagyva folyón átívelő hídon mentünk amikor hirtelen lelassított és megállt a vonat. Jött a kalauz néni akit Dani meginterjúvolt, hogy miért állunk, amire a hölgy ezt felelte: "Vészfék volt, de nem találom…" :) Erre dani megszóllalt: "Hát tessék jönni itt egy vészfék megmutatom én, hogy néz ki" Azóta se értjük mi alapján kereste, mert sehova se nézett be kabinba, biztos megérezte. :) Amíg áltunk Daniék Ildikével a romantikus panelfényeket nézeték amik a zagyván megcsillantak. Mi pedig azon gondolkoztunk, hogy a mellettünk ülő nyolc tagú család akik véletlenül keveredtek a vonatra, érvényes máv jegyyel, ami karcagig szólt, szóval hogy ők húzhatták e meg, hogy itt leszálnak. Mert ugye ez a vonat elv, sehol se áll meg, Debrecenig. Na mint később kiderült addig addig veszekedtek a törzsszurkolók vezéregyéniségeivel, hogy Püspökladány állomáson a vonat megállt a család pedig leszállt. Mi kicsit bosszankodtunk, mert már elterveztük, hogy fognak egyessével a mozgó vonatról leugrálni. :) Ezek után már nagyon punnyadtunk, és itt jött még egy aranyköpés. Konkrétan az hogy, felkiáltottam, az indulókból kifogyva hogy: "Mondjon valaki egy örökzöldet" Mire megszóllalt Sobee hogy: "Havasi Mamutfenyő" :) Innentől már a jó hangulat garantált volt. Még a késői őrültségekhez tartozik, hogy mivel nem szabad semmit kidobni az ablakon, mi se tettük (soxor :D), ezért sobee a flakont becsíptette az ablakhoz. A vonat a sokadig vágányra érkezett meg, azóta se tudjuk miért nem az elsőre. Leszáltunk és azzal a csúnya dologgal kellett szembetalálkoznunk, hogy hát itt is rendőrök várnak. Hajnali háromkor és terelnek minket. Már komolyan mérges voltam, és nemértettem, hogy most a főtérig terelnek minket vagy mi a fasz lesz? De csak az állomáson kívülig vittek, onnan Sobee és Ildike beugrott az anyukájukhoz, én meg Zsolti a főtérieg mentünk és ott elváltunk. Ezekután felhívtam Zitát, hogy Dory nem volt képes odajönni hozzánk vissza úton, leszálláskor se, a telefont nem vette fel, szóval én innen átadom a terepet és azt csinálnak vele amit akarnak, de basszák majd le helyettem is. Mint kiderült pasizott persze. :) Azóta itthol vagyok, nagyon jó emlékekkel. Hiába nem jutottunk tovább ami azért várható volt, de jó út volt, megmarad sokáig bennem. Az útrol persze képek is árulkodnak, azok itt megtekinthetőek.