Nem tudom, hogy lehet egy meccset zárt kapuk előtt játszani. Minden esetre, az MTK-DVSC mérkőzést kihalt lelátók mellett indult el. A pálya minősége a mi régi szántóföld féle focinapjainkat idézték. A lényeg, hogy a loki a szokásos felállásban indúlt a ponthódításra. Nagyon helyesen a gárda egyből letámadra a fiatal különítményt. Örültem neki, hogy ide is a három pontért akart jönni a gárda. Helyzetet helyzetre halmozott a Loki és Sidibe kis szerencsével, de 0-1 re állította az eredményt. Nem sokkal viszont ezek után sikerült az ellenfél fiatal gárdájának egyenlítenie.

Én azt a gólt Tomicnak adnám főleg, mert ha nem mozdúlt volna ki valószínüleg jobban védhetett volna. Na semmi gond. A loki támadott és támadott, és Bogdanovics egyből 1-2-re módodított az eredményjelzőt közvetetten. Az MTK-ba hiába fiatalos és talán azért a lokihoz mérten tapasztalatlan játékosok vannak, mégis megtudták újra lepni a debrecni gárdát, és kiegyenlítettek. Innentől viszont az MTK együttese egy-egy próbálkozását nem tudta gólra váltani, a hídon a megállóban tomboló “EM TÉ KÁ” szurkolók csalódására. A loki viszont pörgött, és Sidibe második góljával újra vezetéshez juttata csapatát. Ezt már csak űbrelte az hogy Éger beállított a végeredményhez is vezető 2-4es eredményt. Ezt a teljesítést és játékkedvet várjuk a bajnokcsapattól. Jó meccs volt. Sidibe lett a meccs játékosa, mert a két gólja mellett, egy hatalmas fejessel góltól mentette meg csapatát. Én csak Tomicon voltam kicsit meglepődve. Nállam mindíg Tomic jobbnak számított Csernyánál, viszont most aztmondom védjen inkább Csernya… Furcsa Hajrá LOKI!