HD-DVD Vs. Blu-ray: Egy gigászi háború története

Amit a tovább gomb mögött olvashattok, az egy áttekintés a kezdetektől egészen a Blu-ray felülkerekedéséig.

A harc kezdete visszavezethető egészen 2000-ig, amikor is a gyártók elkezdtek kísérletezni a kék-lézer optikai meghajtókban való hasznosításával. Mivel a kék-lézer hullámhossza rövidebb, mint a DVD-kben használt piros-lézereké, így fizikailag kisebb helyen lehet tárolni ugyanannyi adatot. Ez éppen jókor jött, hiszen ekkoriban kezdtek bejönni a nagy felbontású videók, megindultak az első ilyen jellegű TV-adások is (Amerikában). Ami technikai fejlesztésnek indult 2000-ben, egy hatalmas csatározássá fejlődött a világ legnagyobb elektronikai cégei és a filmstúdiók között, melyben a vásárlók a két fél közé szorultak.

Lássuk hát a fontosabb lépéseket:

2000

Október 5. – a Sony és Pioneer bemutatja a DVR blue-t a japán Ceatec show-n. Az elképzelések szerint ez a formátum lehet az alapja a Blu-Ray BD-RE lemeznek.

November 1. – a Sony bejelenti a nagy sűrűségű optikai lemezét (Ultra Density Optical – UDO), egy kék lézer alapú optikai lemez, melynek célja a mágneses elven működő optikai lemezek felváltása.

2002

Február 19. – A világ 9 legnagyobb cége a Sony vezetésével lerántja a leplet a Blu-Ray lemezzel kapcsolatos terveiről

Augusztus 29. – a Toshiba és a NEC bemutatja a DVD Fórumon a következő generációs optikai lemezét, ez a HD-DVD

Október 1. – Mindkét nagy formátum képviselői bemutatták prototípusaikat, így a Blu-Ray tábor megcsodálhatta a Sony, Panasonic, Sharp, Pioneer és a JVC típusait, míg a Toshiba Advanced Optical Disc (AOD) néven mutatta be termékét.

2003

Február 13. – Megkezdődik a Blu-ray lemezek licenszelése. A lejátszók gyártóinak mélyen a zsebükbe kell nyúlnia, maga a szabvány licensze 20.000 dollárba kerül (kb. 4 millió forint), míg a tartalmi jogdíj évente 120.000 dollár (kb. 24 millió forint) valamint 0.10 dollár (20 forint) lejátszónként. A lemezek gyártói 8.000 dollár (1,6 millió forint) éves költség mellett 0.02 dollárt (4 forint) fizetnek lemezenként.

Április 7. – a Sony bemutatja a Blu-Ray lemez alapú professzionális felhasználásra készített formátumot, fő cél az adattárolás.

Április 10. – a Sony bejelenti Japánban a világ első Blu-Ray íróját (BDZ-S77), mely egyelőre 23 GB-os tokozott lemezeket írt. Ára 3.815 dollár (kb. 763.000 forint). A készülék, majd nem sokkal később a Panasonic verziója, ugyan jól működött, de mivel alig volt hozzá film, valamint az elég húzós ára miatt csak kevesek kiváltsága volt.

Május 28. – a Mitsubishi Electric is csatlakozik a Blu-Ray csoporthoz.

2004

Január 7. – a Toshiba bemutatja a HD-DVD lejátszók első prototípusát. Az eszköz lejátsza a hagyományos DVD lemezeket is.

Január 12. – a Hewlett-Packard és a Dell is a Blu-Ray csoport mögé sorakozik fel.

Június 10. – az első kereskedelmi forgalomba hozható HD-DVD lejátszóját mutatja be a Toshiba, melyet a DVD-Fórum jóváhagy.

Szeptember 21. – a Sony bejelenti, hogy a Playstation 3 Blu-Ray lemezeket is fog tudni kezelni.

November 29. – a nagy filmgyártók közül a Paramount Pictures, a Universal Pictures, a Warner Bros Pictures, az HBO és a New Line Cinema is támogatásáról biztosítja a HD-DVD-t.

December 9. – a Disney bejelenti a Blu-Ray lemezek támogatását.

2005

Január 7. – mindkét formátum mögötti cégek bejelentik, hogy Észak-Amerikában már az év végére elérhetőek lesznek mind a lejátszók, mind a filmek. Ez csak ígéret maradt.

Március 24. – Ryoji Chubachi a Sony elektronikai üzletágért felelős elnöke egy beszédben kifejezi reményét egy közös formátum iránt. Ahogy ő fogalmaz a vásárlók számára a két versengő formátum kiábrándító, éppen ezért nem zártuk ki teljesen a lehetőségét a közös formátumnak, vagy valamiféle kompromisszumnak.

Április 21. – a Sony és a Toshiba megkezdik a tárgyalásokat a közös formátum létrehozásáról. Ezek az egyeztetések gyakorlatilag nem jutnak sehová.

Augusztus 18. – a Lions Gate Home Entertainment és a Universal Music Group a Blu-Ray mögé állnak.

Szeptember 27. – a HD-DVD is újabb neves támogatókat szerez: a Microsoft-ot és az Intelt.

Október 3. – a Paramount Home Entertainment bejelenti, hogy mindkét formátumra kiadja filmjeit.

December 16. – a Hewlett Packard meggondolja magát és a kizárólagos Blu-Ray-es szerződése helyett inkább mindkét csoportot támogatja.

2006

Január 4. – Bill Gates bejelenti a CES-en, hogy az Xbox 360-hoz kiegészítőként lehet vásárolni HD-DVD meghajtót.

Március 10. – a köztudottan Blu-Ray-párti LG meglepi a közvéleményt, amikor bejelenti, hogy fejlesztenek HD-DVD lejátszót.

Március 31. – a Toshiba bejelenti az első hivatalos HD-DVD lejátszó kiadását, ez volt a HD-XA1 típusjelzésű. Japánban került forgalomba és az ára 936 dollár volt (kb. 187.200 forint).

November 11. – az első Sony Playstation 3 játékgépek (beépített Blu-Ray olvasóval) forgalomba kerülnek Japánban.

December 29. – a hackerek sem alszanak. Bejelentik, hogy sikeresen feltörték az AACS másolás védelmet, melyet mindkét formátum használ.

2007

Január 7. – Befejeződhet a csatározás? Az LG bemutatja az első kombó olvasót, mely mindkét típusú lemezt lejátsza, míg a Warner Bros olyan lemezt mutat be, melyen mind HD-DVD, mind Blu-Ray réteg található, így azt minden kék-lézeres lejátszó tudja olvasni.

Április 17. – Észak-Amerikában a HD-DVD lejátszók eladása meghaladja a 100.000-et.

Augusztus 1. – a Microsoft csökkenti az Xbox 360-hoz rendelhető HD-DVD meghajtók árát 199 dollárról (39.800 forint) 179-re (35.800 forint) és mindemellett még 5 filmet is ad ajándékba.

Augusztus 20. – a Paramount és a Dreamworks is kihátrál a Blu-Ray mögül és inkább a HD-DVD-t támogatja.

Szeptember 13. – a Sony bejelenti, hogy Blu-Ray lemezeket fog használni az összes nagy felbontású videókamerájában Japánban.

November – a Toshiba HD-DVD lejátszóinak ára a nyári vásárlási szezon engedményeivel 100 dollárra csökken (20.000 forint).

November 11. – a Sony is árat csökkent, bejelenti a PS3 egy olcsóbb kivitelét.

2008

Január 4. – Robban a bomba: a Warner Bros bejelenti, hogy befejezi a HD-DVD-ken való megjelentetést a következő hónapokban és kizárólag a Blu-Ray-re fog kiadni. A HD-DVD Promotion Group rögtön lemondja a tervezett beszédét a CES-en.

Január 6. – Akio Ozaka, a Toshiba American Consumer Products cég elnöke így nyilatkozik a CES-en: „Továbbra is biztosak vagyunk abban a hitünkben, hogy a HD-DVD az a formátum, mely leginkább megfelel a vásárlók elvárásainak és igényeinek.” Válaszul a Sony vezérigazgatója Howard Stinger gúnyos vigyorral az arcán megjegyezte: „Mi itt a Sony-nál mindannyian nagyon szomorúak vagyunk ma.”

Január 14. – a Toshiba újra csökkenti a lejátszói árát.

Február 11. – a NetFlix és a BestBuy bejelenti, hogy kiárusítják a HD-DVD-ket és nem forgalmazzák tovább.

Február 15. – a Wal-Mart, a világ legnagyobb forgalmazója júniusra fogja kipörgetni a HD-DVD-t a kínálatból.

Február 16. – a Toshiba bejelenti, hogy leáll a HD-DVD gyártással. Több helyi média is megerősíti, hogy a további fejlesztésekkel is leállnak.

És akkor végezetül még egy kis táblázat, az eladásokról hónapokra lebontva:

Most viszont, hogy ez a korszak lezárult felvetődik a kérdés, mi fog jönni a Blu-Ray korszak után? Talán már semmi? Az internet olyan méreteket fog 10 év múlva ölteni, hogy értelmetlen lesz?