Xorp Blog Podcast

Gyártsunk elemet krumpliból

Nem meglepő módon a környezetszennyezés borzasztó természeti csapásai miatt egyre nagyobb jelentőséget kap napjainkban is az alternatív és megújuló energiaforrások szerepe. Az egyik tengerentúlon állandóan nagy sikert arató ilyen kísérlet a krumplikkal függ össze. Ha valaki eddig csak bűvésztrükknek gondolta az egészet, vagy nem is hallott róla, az most elolvashatja, hogyan is lehet áramot termelni krumpli segítségével.

PotatoVolts

Bevezetés:

Az elemek elektromosságot hoznak létre egy kémiai reakció által két különböző elektróda és egy elektrolit között. A réz és a cink elektródákként, valamint a kénsav elektrolitként való használata egy bevált módszer erre a folyamatra. Gondolkozzunk el csak azon, hogy talán használhatnánk más folyadékot is eketrolitként! AZ ötlet, amire jutunk az lesz, hogy miért ne használhatnánk egy krumplit elektrolitként. Végül is, egy friss krumpliban rengeteg lé van, ami pont megfelellővé teszi céljainkra.
Promblémafelvetés:
Használtahó egy krupmli elektrolitként?

Elmélet:

A krumplilé rengeteg vízben oldódó kémiai anyagot tartalmaz, melyek kémiai reakcióba léphetnek egy vagy mindkét elektródával. Tehát, neyerhetünk energiát belőle.

Anyag:

A kísérlethez használjunk:

    • Egy friss krumplit
    • Réz elektródát
    • Cink elektródát
    • Egy digitalis, vagy analóg Multimetert a Feszültség illetve áram méréséhez.
    • Alligator csipesz/ vezetők

Folyamat:

Szúrjuk be a réz és cink elektródákat a krumpliba, közel egymáshoz, de ne érintsék egymást. Használjunk csipesz vezetőket elektródáin Multiméterhez való kötésére, így meg tudjuk az elektródák közötti feszültseget, illetve az átfolyó áramot mérni. A kísérlet kedvéért eltávolítottuk egy lemerült AA elem borítását a cink elektródáért. (Ellenőrizzük le a multiméterünk megbízhatóságát, úgy hogy pozitív és negative vezetékeit összkötjük, így semmilyen áramot és semmilyen feszültséget nem szabad mutatnia.)

PotatoVolts3

Analizálás:

Egy digitalis multiméter 1,2 V feszültséget mutat a két elektróda között, de egy analog multimeterrel sokkal kisebb értéket kapunk. Másszóval, még ha a feszültség 1,2 Vis volt a két elektróda között, az energiatermelés sebessége nem elég magas egy analog multiméterhez. (Az analog multimeter a krumpliból veszi az áramot ahhoz, hogy feszültséget mutasson ki, ezzel szemben a digitalis multiméternek saját akumlátora van és egyáltalán nem fogyaszt a krupli által termelt energiából. Így lehet az, hogy nagyobb értéket tud mutatni).

Megismételtük a kisérletet több más gyümölccsel is, és az eredméynek közel ugyanazok. Minden esetben 1 és 1,5 V közötti feszültséget tudtunk előállítani, de ez egy esetben sem volt elegendő egy kisebb égő működtetéséhez.

One_Potato_LED

Egy másik dolog, amit a kísérletből tanulhattunk, hogy elektromosságot termelni és elemeket gyártani egyszerű. A fő kihívás az hogy olyan elemet gyárstunk, ami folyamatosan tud, nagyobb mennyiségű elektromosságot nyújtani.

Ha több kruplielemet összekötünk elegendő energiát tudunk termelni ahhoz, hogy fényre derítsünk egy diódát.

Three_potato_LED

Categories: Poén

wPhone: iPhone Plugin WordPresshez » « Pro Tools Controller: Professzinális iPhone alkalmazás

6 Comments

  1. Sztem érdekes ötlet, és amúgyis érdekelnek az ilyenk, tehát majd kipróbálom.

  2. Sztem is tök jó, ki is próbálom :D

  3. nekem nemjött össze akármivlel csináltam milyen feltételek lehetnek?
    milyen hosszu a fém vag ymilyen vastag almák száma ? help plz…

  4. Honan tudok cinket szerezni?

  5. Az 1.2V körüli feszültség pedig az elvi értékhez viszonyítva is reális, cink és réz elektródák esetében.

    A hatékony tervezéshez (már persze csak a kísérlet kedvéért) az ún. Becket-sor-t érdemes figyelembe venni, mely leírja, hogy a vezetők (fémek) hogyan viszonyulnak a hidrogénhez, reakcióképesség tekintetében.

    A sor kb. így néz ki:

    K–Na–Ca–Mg–Al–Zn–Fe–Pb–H–Cu–Hg–Ag–Au

    Értelemszerűen, a sorban egymástól minél távolabb eső, de még stabil elemekkel tudjuk a legnagyobb feszültséget elérni. A kísérletben a cinké kb. 2,25V a rézé pedig 1,15V, tehát a mért eredmény jó közelítéssel helyes.

    2,25 – 1,15 = 1,1V

    Cink és szén esetében ezt már akár 1,65V-ra is tudjuk növelni:

    2,25 – 0,60 = 1,65V

    És így tovább…láthatjuk azt is, hogy pl. ugyanez pl. Kálium és Arany között volna a leghatékonyabb, de míg az Aranyat nagyon nehezen tudjuk reakcióba vinni, a Kálium addig gyakorlatilag víz vagy nedvesség hatására hidrogén keletkezése közben “feloldódna”, így ennek a gyakorlati realitása nem számottevő.

    (ex-vegyészként ezt nem tudtam kihagyni :D )

  6. Már egyszer kipróbáltam ezt, és nagyon tetszett!!!!!!!!!!

    :) FIZ.

Hozzászólás

Copyright © 2019 Xorp Blog Podcast

Theme by Anders NorenUp ↑

%d blogger ezt szereti: