Flóra Szülinapi buli

Szombat este Józsára szólított a kötelesség és persze az a kedves meghívó, amit a kollégám felesége intézett hozzánk. Mivel speciális ajándékkal készültem, esélytelennek tűnt, hogy én buszra szállok, és kigurigázom magam a havas józsai tájra, így szintén meghívott kollégám autós segítségét kellett hogy igénybe vegyem. Fontos kitérnem az ajándékomra. Tudtam, hogy nem érdemes giccses ajándékokat venni, amik a padlásra vagy xy helyre kerülnek, viszont egy szál virágnál, vagy csokinál, italnál egyedibbet akartam.

Így született meg a sütemény sütés ötlete. Hozzá kell tennem, hogy aki jobban ismer, tudja hogy gasztronómiai analfabéta vagyok. Viszont a korral jönnek az igények is, így manapság elkezdtem ismerkedni az ínyencségek készítésével, ha egyszer kitör a háború ne halljak éhen. Süteményt viszont sose csináltam még.

Mivel Flóra eddig is sokkban előremozdította a konyhai tevékenységem fejlesztését, úgy gondoltam ez egy jó lehetőség arra, hogy egy süteményt készítsek neki. Ő biztos fogja tudni értékelni, hogy mi elszántságba, és energiába került nekem ezt kivitelezni.

Természetesen most is édesanyámhoz fordultam, aki a Szatmárcsekéből származó receptet, a jól bevált „Kinderszeletet” javasolta nekem. Mivel a tésztája mézet is tartalmazott, ezért anyukám külön felhívta a figyelmemet, hogy egy nappal előtte el kell készítenem, egy estét állnia kell, hogy megpuhuljon és „összeérjen”. Így gyakorlatilag pénteken munka után nekikezdtem. Kevertem, kavartam, tésztát nyújtottam (ez volt az egyik legnagyobb kihívás), sütöttem, minden minden volt.

Szombaton már csak formára kellett vágnom, hogy a széleinek a deformálódásai ne kerüljenek a népes ünneplő társaság elé.

Azt kell hogy mondjam, hogy Flóra arckifejezése arról árulkodott, hogy átérzi az ajándékom jelentőségét, és ráadásul ízlett is neki. Plusz nem csak neki, hanem a társaságból mindenkinek. :) Ezek után szállóigévé vált Szatmárcseke, Kölcsey, a két napos munkám benne, és az hogy a titokzatos fehér krém mit is tartalmazhat! :)

Sokat ittunk, ettünk, nevettünk, és a megfáradt társaság még éjfél előtt szépen hazasomfordált.

Köszönjük szépen a meghívást, jól éreztük magunkat. Az összes kép megtekinthető itt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük