Afrikai DVSC – Tatabánya: 2 – 0

Kimentünk a meccsre, de nem vártunk nagy durranást. Mindenki azt mérlegelte, hogyha most kiikszelünk a tatabányával, vagy akár ki is kapunk mennyire fog elszabadulni Debrecenben a pokol. Elkezdődött a meccs, de teljesen színvonaltalanul. Az a gond, hogy nagyon látszik, hogy szétzilálták a csapatot. Nincs aki hajtson, a többieket buzdítsa, valahogy eltűnt a láng a csapatból, ami két éve csak úgy tüzelt bennük. Persze a bajnoki tabellán elől a loki, de ez szerintem csak a magyar foci színvonalát tükrözi.
„Afrikai DVSC – Tatabánya: 2 – 0” olvasásának folytatása

Zsolnai harmadik duplája

Az ingyenes meccsen se volt telt ház. Kezdeném ezzel. Az viszont meglepő volt, hogy szinte csak olyan ember volt kint, akit előtte nem lehetett látni meccsen. Fogalmazzunk úgy, hogy sok fiatal etnikum suhanc is. Érdekes. Na de akkor a meccsről is. Egyértelmű volt hogy hazai fölény lesz. Így is kezdődött a meccs. A vendég csapat alig jutott a hazaiak tizenhatosáig. Mégse nagyon sikerült a lokinak bevenni a Dunaújvárosiak kapuját. Pontosabban végül is sikerült, de az is csak egy öngól formájában. Ezek után megint visszaesett az iram, és nem is pezsdült fel egészen Zsolnai Róbert érkezéséig…
„Zsolnai harmadik duplája” olvasásának folytatása

DVSC újabb feltámadása, és Zsolnai két gólja

Kérem szépen, győztünk. És még játszani se felejtettünk el. Gyönyörű szombati napra virradólag, kora délutáni kezdettel indult a játszma a Oláh Gábor stadionban. Az ellenfél a Zalaegerszeg együttese volt. Nem sok szurkoló érkezett, de akik voltak szurkoltak. A meccs megemlékezéssel kezdődött, Puskás (Öcsibácsi) Ferenc-re emlékezve, aki elhunyt. Franciaországi diákcsereprogramom alatt a helyiek azt se tudták, hol van Magyarország, de azt igen, hogy ki „Puszkasz”. Nagy ember volt ő, én talán nem is tudom mennyire… A meccs elkezdődött, és a Loki az első percben vezetést szerezhetett volna, ha a kezdődő bírói idétlenség meg nem akadályozza. Nem sokat kellett várni, mert Zsolnai szép csúsztatással vezetést szerzett, bár botrányos volt, hogy 5 perces bírói és partjelzői konzultáció után született csak meg az eredmény.
„DVSC újabb feltámadása, és Zsolnai két gólja” olvasásának folytatása

Lesújtó vereség itthon

Bár sokáig húztam ezt a cikket, most eljött az ideje. Hétfői nap volt, mi az egyik előadásunkat áldoztuk fel a meccsért Sobeevel. Taxival mentünk ki,mert mindenki a hideg ellen gurított egy kupicával. Bementünk, elfoglaltuk a helyünket. A hideg ellenére azért szép számmal akadtak nézők, főleg a B-ben. Mivel eddig se muzsikált jól a csapat, most a nagy rivális Újpest csapatától vártuk, hogy kihozza az oroszlánt a csapatunkból. Tévedtünk. Az első perctől fogva hátrányba játszottunk. Ilyen szarul régen játszott a csapat. Egy embert se tudok mondani, aki bármilyen szempontból kitűnt volna és próbálkozott volna. Azt viszont elmondhatom, hogy Zsolnai aki az első perctől fogva az utolsóig pályán volt, elidétlenkedte az egész meccset. Nagyon sok támadás ment el rajta. A fiúk a teljes meccs alatt fantázia nélkül játszottak, felívelgetett labdákkal próbálkoztak.
„Lesújtó vereség itthon” olvasásának folytatása

Sidibe – Fehérvár: 3-1

Kis feszültséggel vártuk ezt a meccset, hisz a csapatunk az előző fordulóban elvesztette a veretlenségét. Méghozzá nem is egy nívós csapattól. Ez azért megrengette a bizalmat egy kicsit. Na mindegy. Kimentünk a meccsre, ahol bent a pálya mellett most se lehetett sört venni. Persze, ez is kiemelt fontosságú meccs, ahh. Végül is persze az derült ki, hogy a másnapra esedékes választások miatt nem lehet alkoholt fogyasztani. Hát ez van. Eleinte azt hittem, hogy megint alig leszünk a meccsen. Végül is kiderült, hogy annyira sokan lettek, hogy nekem még ki kellett állnom a második félidőben a nézőtér szélére is. Na de akkor pár szót a meccsről.
„Sidibe – Fehérvár: 3-1” olvasásának folytatása