Elég sok időnek el kellett telnie, hogy erről mosolyogva tudjak beszélni, most viszont le akarom tudni. Történt egy este, hogy megvacsoráztunk ahogy szoktunk, majd elmentünk még másnapra vásárolni. Mire visszajöttünk, gyakorlatilag nem akartunk hinni a szemünknek. A konyhában leszakadt a plafonról a vakolat.
A következő képek fogadtak minket este:
Úgy tűnik mivel a sütő feletti részen, úgy egy méter sugarú körben szakadt le a vakolat, ezért valószínűleg, az amúgy is vastagon felvitt vakolat felázott a hő miatt, majd elengedte a vasbeton szerkezetet és saját súlyánál fogva leszakadt. Isteni szerencse, hogy nem voltunk alatta, sőt, hogy nem rongált meg az amúgy elég tetemes súlyú törmelék.
Azóta teljes mértékben levertük ezt a vastag vakolatot, és szépen lefestettük. Sejtitek milyen lehet este egy ilyen látványra hazajönni… és mennyi energiába telt a takarítás és a maradék vakolat leverése… Na, de ilyen az élet. :)
Ennél rosszabbul jártam májusban: http://web.mac.com/tormaatti/Macati/Blog/Entries/2010/5/17_Tornádó_a_konyhában.html
Szia
Nállunk ma délelött szakadt le s plafon sokkal nagyobb pusztítás volt a konyhában mint a Te fotodon ….
De persze a latvany a döbbenet tuti hasonlo volt ….
Plussz ez albérlet …. pfff. Jo mi?
Szornyen sajnalom! En annyi ido eltetelte utan mar csak kacagok rajta. „Aminek le kell esnie, az essen le”! Nagyon orulok, hogy nem voltunk pont alatta, vagy nem fott semmi ezidoben. Egy biztos, frissen megelve eleg sokk hatas azt a helyet romosan latni, ahol elsz es tevekenykedsz! Sok sikert a rekonstrukciohoz, remelem senki nem serult meg.