Mikulásos kézművesfoglalkozás

Nagyon régóta lenne igényem valami ilyesmire. Kedves emberek összeülnek, és jópofa dolgokat alkotnak a saját erejükből karácsonyra. Közben beszélgetnek, esznek, isznak, és persze szocializálódnak. Egy kedves kollégám és barátom (Ági) jóvoltából meghívást kaptam egy mikulásos kézműves foglalkozásra, erről osztanék meg veletek pár gondolatot.

Mikor megérkeztem a Miklós utcai épületbe, tudtam, hogy hova kell menne, de nem tudtam mi is fog ott ténylegesen várni rám. Mikor betoppantam sok-sok állig telepakolt asztalka fogadott és persze nagy mosollyal, Ági.

Szépen az asztalhoz vezetett, amit nekem és néhány közös kollégának foglalt. Gyorsan elmondta, hogy az asztalon található alapanyagokból fogunk három különböző ajándékot elkészíteni. Az első egy csatos kis hóvirág, a második egy kukorica csuhés angyalka, a harmadik pedig egy háromdimenziós üdvözlőlap. Az ajándékkészítés közben pedig lesz süteménykóstolás, és rajzzsűrizés.

Elég jól hangzott a program, bár az, hogy általam bármilyen nem absztrakt kategóriájú tárgy öltsön alakot, azért elég utópisztikusnak tűnt. Eme félelmemet gyorsan meg is osztottam Ágival, mire mondta, hogy a terem gyerekekkel lesz tele, tehát ha ők meg tudják csinálni akkor én is, és ne féljek mert minden asztalnak lesz segítője, és nálunk ő lesz. Ettől kicsit megnyugodtam, bár titkon már fontolgattam, hogy melyik gyereket kéne lefizetnem, hogy adja nekem a kis készítményét, hogy hazavihessem megmutatni. :)

Nagyon jó szervezett volt az esemény. Mint kint a nagyközönség előtt mutogatták lépésről lépésre a teendőket, mint pedig a helyi segítő ott javította baklövéseinket, ahol lehetett. Az első ajándék tényleg egyszerű volt, meghozta a megfelelő motivációt.

A második viszont annál komplikáltabb volt. Sokan fel is adták, és inkább el-el bandukoltak lopni egy két sütit. Mivel a lopkodás egyre nagyobb méreteket öltött, ezért hivatalosan is ki kellett hirdetni a kóstolást, így végigkóstolhattuk a több tíz féle édessütemény csodát, amire természetesen szavazni is lehetett.

Én végül is egész jól be tudtam fejezni az angyalkát, viszont úgy eltelt az idő, hogy nem tudtam a harmadikat kivárni, hanem elköszöntem és eljöttem. Hihetetlen kellemes társaság és kreatív csoport volt jelen és ezúton is köszönöm nekik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük