Mint sokan közülem, akkor hallottam először narniáról, amikor a televízióban láttam a film ajánlóját. Egyből megfogott két motívum. Amint Peter "Narnia"nevét üvölti, és az állathorda csatája. Egyből látni akartam a filmet. Nagy megdöbbenésemre igazi régies típus története volt. Tipikus tündérmese. Jó harcol a gonosszal. Ármány, hazugság, árulás, beszélő állatok, és harc. Nekem még a film megnézése után is tetszett a dolog, sőt, úgy gondoltam utánanézek a könyvnek is. Mint később kiderült ez C. S. Lewis (sajnos már régen meghalt) író munkássága és a Narnia Krónikái összesen hét kötetből állnak. Megörültem neki és nekiveselkedtem, hogy akkor én ezt el is olvasom.
Sajnálattal láttam, hogy magyarul csak az első két könyv kapható csak még, remélem a film miatt hamarosan mind kapható lesz normál emberi áron is. Én a két kötetért is sajnáltam kiadni 1500Ft/db-ot, ennél többet viszont semmiképpen sem. A könyvek tüneményesek. Igazi gyerekmesék, amiket a vékonyka könyv, és a kedves fekete fehér rajzok is jól illusztrálnak. Mivel említettem magyar vonatkozásban nem lehet túl sokat találni a kötetekről, így én innen onnan összevágva, most bemutatnám őket röviden, hátha más is kedvet kapna hozzá:
A Harry Potter-láz 1997-ben tört ki szerte a világban, s amellett, hogy a történet gyerekek százezreit vette rá az olvasásra, a gyerekirodalom körül is megpezsdült az élet. J. K. Rowling művei nyomán megnőtt azoknak az íróknak a száma, akik a hasonló siker reményében megpróbálták felhasználni mindazon írói eszközöket és motívumokat, amelyek a Harry Potter-könyveket világhírűvé tették.
Ám a fordulatos, sodró lendületű cselekmény, a lenyűgöző világ, a humor, a misztikus báj, és a fantázia-kaland-mulatság varázslatos összjátéka azóta sem valósult meg olyan sikeresen egyetlen író meseregényében sem, mint a potteriádában.
Azóta nem, de előtte igen. Az első Harry Potter-kötet megjelenésekor egyes angolszász kritikák megemlítették Clive Staples Lewis (1898-1963) nevét, mint a Potter-könyvek egyik előfutáráét. A kritikusok a Narnia Krónikái című Lewis-mű méltó folytatásának tartották Rowling meseregényét. Akkor még csak kevesen tudták, hogy ki ő, és mit takar a rejtélyes cím. C. S. Lewis a középkori és reneszánsz irodalom cambridge-i professzoraként 1950-ben kezdte írni a hétkötetesre (!) tervezett Narnia Krónikáit, s hat év alatt készült el vele. A magyar olvasók előtt mindezidáig ismeretlen sorozat első két kötete most jelent meg az M&C Kiadó gondozásában, és az izgalmas, magával ragadó, megannyi bölcsességet sem nélkülöző történetnek minden esélye megvan arra, hogy hasonló olvasói siker legyen, mint a Harry Potter-sorozat. Hollywood mindenesetre már felfedezte magának, december elején lesz a második rész filmváltozatának világpremierje.
A varázsló unokaöccse, valamint Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című kötet egy szigorú, ámde vaníliaillatú korban játszódik Londonban, abban az időben, amikor éltek még a varázslás tudományában jártas emberek. Az ő számukra természetes volt, hogy a mi világunkon kívül léteznek más világok is, ahová csak varázserő érhet el. De ezek a késői varázslók már nem voltak "igaziak": a regényben szereplő Andrew bácsi például nem elég bátor ahhoz, hogy maga lépjen át e más világok valamelyikébe, ezért unokaöcscsét és annak kis barátnőjét veszi rá csellel az időutazásra. Digory és Polly így jutnak el előbb a világok közötti rengetegbe, aztán Charnba, végül Narniába. Charnban életre keltenek egy elboszorkányosodott királynőt, aki menekülésük közben beléjük kapaszkodik, így kénytelenek magukkal vinni Londonba.
A mesékben mulatságos jelenetek sora keletkezhet a különféle világok lakóinak találkozásaiból, Lewis meséjében vérfagyasztó dolgok történnek. A boszorkánynak ugyanis világuralmi tervei vannak, és ennek érdekében semmitől sem riad vissza. Digory lélekjelenlétén múlik, hogy manapság nem egy gyönyörű, ám annál gonoszabb királynő alattvalói vagyunk mindannyian, a döntő pillanatban ugyanis visszaröpíti a boszorkányt a világok közötti rengetegbe, ahol a nő hatalmát veszíti.
Digory elhozott egy almát a szeretet és békesség országából, Narniából, s az almacsutkát elültette a kertjükben. A csutkából fa nőtt, a fából ruhásszekrény készült. Ez a ruhásszekrény azóta is biztosítja az átjárást a mi világunkból Narnia felé. A szülők, ne tegyenek fel kényes kérdéseket a gyerekeknek, ha a könyvek elolvasása után folyton a szekrényben találnak rájuk.
Akkor most a filmről:
Nem kellett a Disney stúdió alagsorában beizzítani a kockázatelemző algoritmusokat futtató szuperszámítógépeket, hogy a cég vezetői tudják, a Narnia krónikáival szinte lehetetlen bukni. Clive Staples Lewis hétrészes regényfolyama ugyanis egy kicsit Harry Potter, egy kicsit pedig Gyűrük Ura, hiszen főszereplői gyerekek, akik a szemerkélő angliai esőből egyenesen egy másik, varázslatos világba lépnek, abban a másik és varázslatos világban pedig éppen gigászi harcra készül a jó és a gonosz.
Persze a profit még biztosabb lett volna, ha a középkori és reneszánsz irodalom cambridge-i professzora 1950-ben előrelátóan még egy fekete sisakban vonuló, asztmás főgonoszt is vizionál, esetleg elszór néhány lézerkard-párbajt a műben, de azért az is bizakodásra ad okot, hogy a Narnia krónikáit eddig 29 nyelven adták ki és 85 millió példányban kelt el, ezzel állítólag minden idők második legnépszerűbb regényfolyama a Harry Potter-sorozat mögött. A Biblia jogtulajdonosa pedig minden bizonnyal újraszámlálást követel.
A Narnia-sorozat első kötete, Az Oroszlán, a Boszorkány és a Ruhásszekrény négy testvér kalandjait meséli el, akik a második világháború német bombázásai elől egy angliai kisváros ódon kastélyába menekülnek. A kastély titokzatos termeiből pedig már persze egyenes út vezet (egy cseresznyefából készül ruhásszekrényen keresztül) egy másik világba, bizonyos Narniába, ahol a roppant gonosz Fehér Boszorkány miatt éppen örök tél honol. De persze hamar kiderül, hogy a négy gyerek kiválasztott, a tavasz hírnökei, ráadásul a folyón túl már gyülekeznek az Oroszlán seregei is: egy rakás kentaur, szfinx, néhány faun és pár beszélő hód. Az összecsapás a nézők legnagyobb örömére elkerülhetetlen.
Persze fröcskölő vérre, eszelősen sziszegő Gollamra vagy nyáladzó orkokra azért ne számítsunk, Lewis mitikus szereplőkkel zsúfolt világa ugyanis közel sem olyan sötét, mint Középfölde, ráadásul az ír-kelta mondavilág helyett leginkább a görög-római mítoszokból merít. Meg persze a zsidó-keresztény kultúrkörből, hiszen a történet kulcsjelenetében a nyugodt jóságot szimbolizáló Oroszlán feláldozza magát, szelíden tűri, hogy a gonosz szétmarcangolja, hogy ezzel megmentse az egyik gyerek életét. Megváltás, ezúttal egy számítógéppel renderelt oroszlántól, és gondolom, senkit nem lep meg, hogy a digitális messiás kegyetlen halála után nem sokkal fel is támad. Reboot. Ver 2.1 Detecting IDE.
Persze mindez lehetne izgalmas, meg lenyűgöző, de a szinte tökéletesen élethű digitális lények és a varázslatos mesevilág ellenére a Narnia krónikái Disney-feldolgozása olyan, mint az Oroszlánkirály sokadik folytatása, csak Elton John betétdala hiányzott, hogy azonnal felforduljon a gyomron. A filmből eltűnt a regény néhol groteszkbe hajló humora, sőt a cselekmény nagy része is oda, az alkotók ugyanis szemmel láthatóan csak azzal voltak elfoglalva, hogy a beszélő hód minél inkább hasonlítson egy plüssállatra, az oroszlán sörényének pedig minden szála külön lengjen a digitális szélben.
A csaták nem izgalmasak, az üldözés nem félelmetes, a téli erdő képei után pedig még csak misztika sem sok van a filmben. Annál több az érzelmes jelenet, az összeölelkezés, meg a könnyes távolba révedés, ami egyébiránt sokkal többet árt a fiatalkorú célcsoport személyiségfejlődésének, mintha premier plánban hentelnének le egy nyáladzó, pikkelyes trollt, vagy mondjuk a Fehér Boszorkány pikáns ágyjelenetei is bekerültek volna a filmbe.
Mindezt még az elfogadható színészi játék, és a már többször, erőteljesen dicsért VFX-effektek sem mentik meg, Narnia akkor is csak egy unalmas, vontatott világ lesz, ahol ráadásul folyton naplemente van, meg szeretet, körtánc és ragadós vattacukor.
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
SZTEM NAGYON JÓ HOGY EGY ILYEN MESEVILÁGBA BELE KÉPZELHETJÜK MAGUNKAT ELVÉGRE DIGORYÉK EGY ÁTLAGOS VILÁGBÓL MENTEK ÁT A MÁGIKUS VILÁGBA.JÓ ÉRZÉS AZÉRT CSAK ELKÉPZELNI EZT AZ EGÉSZET
szerintem is nagyon szuper, hogy van egy ilyen könyv, mint a Narnia Krónikái. ez segít kizökkenni egy picit a szürke mindennapokból.