A Sony október végén, egy optikai adattárolási technológiákkal foglalkozó szimpóziumon újabb előrelépésről adott számot a holografikus tárolók fejlesztésében. Az adatsűrűség, azaz közvetve a holografikus médium kapacitásának növelése érdekében több eljárást is bevetettek. Ahogy bízom benne, hogy hamarosan teljesen megújul (áttér) a szakma a merevlemezeknél a flash alapú adattárolásra, úgy bízom benne, hogy az optikai tárolás is hamarosan a holografikus korszakba lép át.
Egy kisebb, kártya alakú hordozón demonstrálták, hogyan lehet az adatsűrűséget a korábbi 180 gigabit/négyzethüvelykes érték másfélszeresére emelni. A tárgylencse numerikus apertúrájának növelésével 230 Gbit/négyzethüvelykig jutottak. A holografikus tárolók esetében az adatokat nagyobb blokkokban, úgynevezett lapokban írják fel a hordozóra. Az itt használt kártyára függőlegesen 101, vízszintesen 21 lapot írtak 8, illetve 40 mikronos térközökkel. A második lépésben az egyes lapok kapacitását növelték meg 95-ről 135 kilobitre, így jutottak el végül a 270 Gbit/négyzethüvelykes értékig.
A kapacitás növelésének másik eszköze, hogy az adatokat nemcsak síkban kódolják, hanem a médium mélységét is kihasználják. A Sony mikroreflektoros módszerével a hordozót mindkét oldalról megvilágítják, és ahol a két fénynyaláb találkozik, ott hoz létre adatok írására használható interferenciát (a kiolvasáshoz elég egy nyaláb is). A fókusz változtatásával több adatréteget tudnak kialakítani a médium testében – mindeddig legfeljebb négyet, ma már akár többet is. Egyidejűleg a fordulatszámot is növelték, az 1050 rpm mintegy 15-szöröse a korábbi eredménynek, ami az átviteli sebességre is jótékony hatással bír. A hibaarány rétegenként eltérést mutat, maximuma 4,1 x 10–4, amit hibakódolást hozzáadva kevesebb mint egytizedére tudtak leszorítani, azaz az adatok visszaolvashatók maradtak.
Ehhez a kísérlethez 8 cm átmérőjű korongokat használtak, elsőként hét réteggel és a 12 cm-es lemezméretre átszámítva rétegenként 1,2 gigabájtos kapacitással. A rétegenkénti adatsűrűséget ezután 2,5-szeresére növelték, ami 12 cm átmérőre vetítve már 3 gigabájtos rétegenkénti, vagyis 21 GB-os összkapacitást jelent. A harmadik menetben az 1,2 gigabájtos rétegenkénti kapacitást hagyták változatlanul, azonban a rétegek számát megnövelték tízre. A Sony az eredmények alapján bizakodó, és azt jósolja, 2010-re elkészülhetnek a húsz rétegben 25–25 GB, azaz összesen 500 GB adatot tároló 12 cm-es lemezek is. Az viszont egyelőre nem világos, hogy pontosabban milyen termékekkel és ütemtervvel készül a vállalat a piac – elsősorban az üzleti felhasználók – meghódítására.
Akit jobban érdekel a téma, annak ajánlom a lap.hu oldal hvd-vel foglalkozó link gyűjteményét, katt ide.
