Már az IBM PowerVM illetve Power kategóriás szerverek bevezetőjénél megemlítettem a Virtual I/O Server (VIOS vagy VIO Server) technológiát. A következő cikkben essen pár szó arról, miért van rá szükség, illetve hogyan tudunk installálni VIO Servert.
Miért és Mire használjunk VIO Servert?
Már említettem, hogy LPAR létrehozásakor, a CPU és MEMORY erőforrásokat lehet POOL szemlélet szerint megadni. Ergo a nagy közösből, dinamikusan odaadni neki valamennyit. Viszont az I/O esetében, egy I/O slotban lévő kártyák csak egyetlen LPAR-hoz tartozhatnak egyszerre. Így amennyiben viszonylag sok LPAR-t akarunk futtatni sok I/O slotra is van szükségünk, ezáltal nő a gépünk mérete. Ezt a sok I/O helyet és kártyát áthidalandó találták ki a VIO Server-t.
A VIO Server egy software-s megoldás a „kevés I/O Slot szolgáltatása több LPAR számára” problémára. A VIO Server igazából egy LPAR, aminek oda kell adni a fizikai erőforrásokat. Ezt pedig az VIO Server virtualizálja, és virtuális adapterek által tárhely és hálózati interface-ket hoz létre más LPAR-ok számára. Nézzük ezt egy képen:
Ahogy a képen is látszik, a VIO szerver oldalon és a kliens LPAR oldalon is kell, hogy legyen VIRTUÁLIS ADAPTER. A VIO Server kezeli a tényleges fizikai eszközt, és azt egy fizikai I/O eszközt a példában három felé is képes virtualizálni. Ez természetesen nem csak STORAGE hanem NETWORK részre is igaz.
VIO Server Install
Most pedig tegyük meg az első lépést az installálással. Először is lépjünk be a HMC-re, és hozzunk létre egy új VIO LPAR-t.
VIO LPAR létrehozása
Én most a grafikus környezetet választom a VIO Server LPAR-jának beállítására. Nem fogok nagyon kitérni a részletekre, mert alapvetően ezt már kifejtettem az AIX INSTALL cikkemben. Válasszuk ki, melyik fizikai gépen akarjuk létrehozni, majd kattintsunk a Konfiguráció / Logikai Partíció Létrehozása / VIO szerver menüpontra. FONTOS! hogy ne AIX vagy Linux menüpontot válasszuk!
A megjelenő új ablakban adjuk meg a partíció azonosítóját, ami egy szám, majd adjunk neki egy nevet. Nálam egyszerűen csak VIOS lesz.
Adjuk meg az első profil nevét. Ez nálam a VIOS_normal lesz.
Én SHARED CPU-t fogok az LPAR-nak adni.
Beállítom a shared CPU értékeket.
Majd állítsuk be a MEMORY értékeket is.
A következő képernyőn rendeljük hozzá a rendszerben elérhető fizikai I/O slotokat a VIO Server-ünkhöz.
A virtuális adapterekre lesz szükségünk, de az installáláshoz még ne adjunk hozzá. Így csak továbbra kattintsunk.
A következő képernyőn csak az indítás típusát kell definiálnunk. Tökéletes lesz számunkra a normál indítás.
Nézzük át az összegző képernyőt, majd kattintsunk a Befejezés gombra.
Ezek után létre kell, hogy jöjjön az LPAR. A Típusa nem AIX vagy Linux-nak kell lennie, hanem Virtuális I/O Szervernek.
Ha ezzel megvagyunk, kezdhetjük a tényleges telepítést.
VIO Server telepítése DVD-ről előkészület
Én a következőkben egy DVD-ről való telepítést fogok bemutatni. Egy VIOS_1.5.2_4_2008 verziót fogok telepíteni. A VIOS LPAR-hoz rendelt DVD-ROM-ba bekült a lemez és ezek után már csak el kell indítanunk a VIOS LPAR-t a HMC-ből:
Eközben SSH-n keresztül is beléptem a HMC-re, indítottam egy VTMENU parancsot, és ezután kiválasztottam a VIOS LPAR-omat. Ezzel megnyitva a virtuális console-t és figyelemmel követni az installálás eseményeit.
Amint a gép elindul a következő képernyőt kell látnunk. Itt vadul nyomjunk F1-et, ahhoz hogy az SMS-menü-be léphessünk.
Amennyiben sikerült belépni az SMS-menübe, akkor a következő képernyőt kell látnunk.
Válasszuk az 5-ös, azaz Select Boot Options menüpontot.
Majd válasszuk az 1-es, Select Install/Boot Device menüpontot.
A listából válasszuk 7-es, List all Devices menüpontot.
Majd a megjelenő listából válasszuk az 5-ös, IDE CD-ROM elemet.
Itt már látszik, hogy az IDE CD-ROM-ot választottuk ki. Most pedig válasszuk a 2-es, Normal Mode Boot-ot.
Az 1-es, Yes menüvel erősítsük meg, hogy biztos ezt szeretnénk.
VIO Server telepítése DVD-ről konfigurációja
Az LPAR elkezd újra bootolni és amennyiben minden jól ment, a telepítő menüjét kell látnunk.
Az Installáláshoz válasszuk ki az 1-es menüt. Az Install pedig már indul is.
VIO Server telepítése DVD-ről
Előkészíti a telepítő az LPAR-t, majd megindul az mksysb image restore a DVD-ről.
Amint a restore véget ér, a telepítő előkészíti a rendszert a diszkről való bootolásra.
A rendszer automatikusan újraindul a telepítés végén, és már a telepített VIO Server indul el.
VIO Server utókonfigurációja
A rendszerünkbe a padmin felhasználóval tudunk belépni. Amint beírjuk már is fogja kérni a jelszót. Ergo első belépésnél kell megadnunk a padmin jelszavát. A padmin ugyan olyan felhasználó, mint a HMC esetén a hscroot. Egy olyan restricted user, ami nem root, és csak bizonyos parancsokat adhatunk ki vele.
A felhasználó beállítása után egyből el is kell fogadnunk egy license-t, ezt az „A” megadásával tudjuk megtenni.
Ezek után már promptot kapunk, és adhatunk is ki parancsokat. Viszont az első parancs kiadása után a fenti üzenetet fogjuk kapni. Külön egy parancs segítségével is el kell fogadnunk a license szerződést.
$ license -accept
Ezek után a legegyszerűbb parancsot adtam ki, az ioslevel-t, ami kiírja a VIO Server verzióját. Ahogy látszik, már sikeresen működött is. Tehát a telepítéssel végeztünk is. Használatra kész a Virtual I/O Serverünk.
