A BSD operációs rendszerek csomagkezelése (természetesen azon kívül, hogy letöltjük a tömörített forrást, kicsomagoljuk, lefordítjuk) kétféleképpen történhet. Az egyik megoldást az jelenti, hogy a más UNIX rendszerekben (pl. Solaris) is ismert pkg_add paranccsal telepítjük a binárist. A másik megoldás a ports-tree használata. A következőkben mindkét megoldást megvizsgáljuk, eredetiségénél fogva főként a ports-tree-re fókuszálva.
„FreeBSD csomagkezelés és a ports-tree” olvasásának folytatása
VÉGRE! A Solaris operációs rendszernek nagyon hiányzott, hogy meglépje ezt a lépést. A repository alapú csomag és patch kezelés bevezetését. A technológiát Image Packaging System-nek (IPS) nevezte el az Oracle. Ez is jelzi azt, hogy ez több mint egy csomagkezelő. Természetes elvárás a repository-k kezelése, a csomagok automatikus keresése és telepítése a függőségükkel együtt. Viszont a IPS integrálva van a ZFS-el és a Boot Environment technológiával. Ezzel viszont ez a technológia máris túlmutat a Linux rendszerek hasonló technológiáján.
„Solaris 11 csomag és patch kezelés” olvasásának folytatása
Az előző írásban létrehoztunk egy LPAR-t, illetve arra telepítettünk egy alap 6.1-es AIX-ot. Ha valaki ezt szintén megtette, akkor az a személy gyorsan szembesülni fog vele, hogy ezen az AIX-on alapból SSH sem található. A gép telnet segítségével érhető el távolról. Ez pedig így 2012 elején eléggé kevés számunkra.
„AIX csomagkezelés” olvasásának folytatása
