Nem nagyon találok jó magyar fordítást arra a munkára, amelyen éppen most dolgozik Con Kolivas, a desktop tuning patch-eiről ismert ausztrál doktor. Talán nem is kell lefordítani, jó így ahogy van. Nézzük mi az a swap prefetching…

Gyakran megfigyelhető az alábbi eset Linux rendszereken: egy nagyméretű (nagy memória igényű) alkalmazás rövid ideig fut, miközben – mivel fizikai memóriára van szüksége – az éppen nem használt hasznos memóriát kiszorítja a swap területre (swap out). Mikor a program befejezi futását, marad utána egy rakás szabad fizikai memória. Mivel futás közben “kitolta” az éppen akkor fizikai memóriában tárolt dolgokat, jelenleg egy csomó hasznos program-adat ragadt kinn a swap területen.

Ha most a felhasználó megpróbál egy olyan futó alkalmazást használni, amelynek bizonyos részei kinn vannak a swap területen, akkor egészen addig kell várnia rá, amíg a lassú diszkről az adatok benépesítik a szabad fizikai memóriát.

Vajon nem lenne hasznos, ha a swap területről “visszahúzná” (prefetch) a rendszer a memóriába az adatokat, ha szabad fizikai memória állna rendelkezésre?

Számos kísérlet történt már korábban arra, hogy valaki ezt implementálja, de bebizonyított tény, hogy nehezen lehet újratölteni a fizikai memóriát úgy a swap területről, hogy az ne érintse hátrányosan a teljes rendszer teljesítményét. Con Kolivas most megpróbálja megoldani ezt a problémát. Azon dolgozik, hogy akkor “húzza vissza” a rendszer az adatokat a swap területről, ha a rendszer éppen idle, vagy idle közeli állapotban van. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy a bizonyos időre magára hagyott géphez visszatérve az alkalmazások sokkal gyorsabban kelnek életre. A patch szerzője szerint egy modern hardveren végzett kísérletek azt mutatják, hogy az olyan alkalmazásokba, mint például a Mozilla Firefox, jelentősen gyorsabban is visszatérhet az élet, mint a patch nélküli rendszeren. A prefetch kód futtatása nem “kerül olyan sokba a rendszer számára”, viszont jelentősen javíthatja a desktop használat körülményeit.

Bővebben itt.