Ma kegyetlen jó, már-már strandidőnek mondható időjáráshoz volt szerencsém. Itt a nyár? Kérdeztem Lacitól aki hazafele jövet a szemben lévő ülésen ült, és az én májusi almalapomat nézegette. A vonaton, ahol menetszéllel együtt is olyan meleg volt a kabinban, hogy megdögleni lehetett, végül is nem bírtam bent maradni. Kiálltam a folyosóra és elkezdtem fejemet valami cselesen törni, mit és kéne tenni e jó idő megzabolása érdekében.
Gondoltam persze nyilvánvalókra. Szandál használata, short, mégis valami egyedibbhez húztam, ha nem is akartam elismerni. Végül is a buszon döbbentem rá (miután egy vagány srác felnyírt haját megláttam), hogy egy merész húzással, amivel végül is Sobee is frizurát váltott, bár ő növeszteni kezdte és festeni anno, én rövidre vágatom, és merészen felnyíratom. Ötletem addig kísértett, hogy miután itthon bekajcsiztam, gyorsan elszaladtam fodrászhoz, ahol kiadtam az utasítást: nagyon rövidre. Meg is történt. Amikor először megláttam magam, mint a művelet végén, azt hittem épp seregbe vonuló közlegényt látok magam előtt. Ez van, annyira nem lett rossz, meg kell szokni, és nem melegít annyira. :)
