Meg mondom őszintén ilyen dühösen (nem szomorúan), még nem jöttem el meccsről. Viszont kezdjük az elején. Talán sokan látták a TV által is közvetített magyar kupa döntőjébe jutásáért játszott DVSC-FCF meccset. Elmondható, hogy a Loki úgy állt ki, ahogy kell, győzelemre  játszva, és támadva. Első félidőben talán nem is volt annál z ominózus gólszerző támadásukon kívül több offenzívája a fehérvári gárdának. A meccsről ezek után két statisztikai adat is elmond mindent.


Az első ugye a szögletek aránya ami rengeteg – kevéssel billen a loki javára, a másik pedig a sárga lapok száma, és persze az a cirkusz ami az utolsó 8 percet álló focivá tette. Nekem eddig nem volt semmi bajom a Fehérvárral, de amit művelnek az nem foci, hanem valami taktikus focihoz hasonló dolog. Dühös voltam, mert két ilyen élvonalbeli csapattól jó és szép focit vártam volna. Na de persze ki kell emelni pár gondot a loki táborában is. Kezdjük mondjuk azzal, hogy Böőr Zoli szerintem teljesen leépült, mert a remélt teljesítményt egyáltalán nem hozta. Bogdanovics pedig ugyan ebben a cipőbe jár. Én nem értem mi történhetett velük, de Törökországi kitérőjük óta rájuk se lehet ismerni. Azt mondta Sobee, hogy ilyen játékkal nem fog tudni gól nélkül a Fehérvár kibírni 2×90 percet, ezért fogunk mi győzni. Csak bízok benne, de ilyen játékkal bajnoknak lenni, és a BL-be indulni… Szánalmas.

A meccsről még annyit hogy kértem tiszteletjegyeket magunknak, mert most senki se volt túl jó anyagi helyzetben, és meglepő módon fénymásolt tiszteletjegyeket kaptunk. Vicces volt, de beengedtek. :) A szél kegyetlenül tombolt a meccs felénél, azt hittük elvisz minket a vihar. Vittem fényképezőt is, megörökíteni a meccset, és persze próbára tenni a gépet. A meccs után a tömeg elvonulását megvárandó a Campus csehóba beültünk, ahol Naryék vártak ránk. Ez van, Hajrá LOKI!
Képek itt megtekinthetőek. ( Végre csutit is megörökíthettem :) )