Lefejvadásztak

Az úgy kezdődött hogy két hete pénteken egy bájos női hang felhívott, és jó néhány személyes adatomat beolvasva rákérdezett, hogy ugye ezzel a személlyel beszél. :) Már meglepő volt, mert így még sose kereste, de gyorsan kapcsoltam, és mivel nemrégen rendeltem egy könyvcsomagot (köztük a HP6-ot is, ezért gondoltam azzal lesz valami gond). Na nem így volt, mert a hölgy folytatta mondókáját, és közölte, hogy (webmaseter és rendszergazda) állást szeretne ajánlani, és hogy érdekel-e. Mondta hogy igen. Na akkor fáradjak már Budapestre, egy elbeszélgetésre. Be is terveztem szépen, és Edittel elindultunk, mondván akkor kirándulunk egyet.

Nem is volt baj, kicsit húzott már a szívem a budapesti nyüzsihez. Viszont a MÁV a vasúthálózat átszervezésével elérte, hogy kétszer annyi ember, most már több mint négy óra zögykölődés árán juthat el Debrecenből Budapestre. Gratulálok nekik. Na mindegy. Megjöttünk, a jászaitól pár méterre volt az iroda ahova mentünk. Megnéztük a dunapartot és a Margit szigetet. Vicces volt a Dunán hatalmas jégtáblákat látni, amik úsztak komótosan lefele. Maga a beszélgetés nem volt egy nagy kaland. Kitöltöttek velem egy alap formanyomtatványt, ixeld be miket tudsz, mit hogy csinálnál. Na utána jött beszélgetés. Gyorsan kiderült, hogy a hölgy fejvadász, így igazából nem tud sok mindent mondani az állásról csal jól csengő általános dolgokat. Na mindegy. Voltak jó kis pszichológiai kérdések. Úgy mint hogy: „Kocka vagy gömb?”, „Milyen ruhanemü lennél?”… :) Érdekes volt, ilyenen még nem voltam. Ezek után kicsit lefikázva az önéletrajzomat, ami még a régebbi típus (rizsázós kifejtős) volt, hogy jobb lenne, ha amerikai típusút egyszerűt írnék, és angolul is. Ma megszerkesztettem neki, és elküldtem. Azért nem semmi hogy így valahogy, amit azóta se tudok. Rám akadt egy fejvadász cég, és úgymond belekerülök az adatbázisukba… Érdekes időket élünk. Talán eljön az az idő, mikor másoknak fontosabb lesz (a jutalék miatt), hogy munkát találjanak valakinek. Kicsit futurisztikus érzéseim támadtak. Persze emiatt rendesen összekaptam a főnökömmel, hogy én folyamatosan el fele csavargok, és hát ezzel akadályozom a munkát. Hát ehhez nem szólnék inkább hozzá. :) Minden esetre várom hogy a hölgy írjon esetleg valami bíztatót.

Lehet hogy a következő Te leszel, akit felhív hogy „mindent” tud róllad, és ajánlana ezért valamit. (nem feltétlenül állást :] )