Tegnapi nap folyamán, Sobee és én úgy indultunk el jegyet beirtani, hogy akkor már Kocsis Imréhez is bemegyünk, és megpróbálunk a matek szigorlathoz kicsikarni valami engedményt, a 26 tételből. Nem is volt ezzel probléma. Sobee azt mondta, ő ezt nem tudja hogy adja neki elő, beszéljek én. Bementünk és előadtam, hogy négy éve tanultuk ezeket, mindent letudtunk, csak nálunk nem kellett szigorlatozni és mielőtt mondhattam volna hogy – akkor lehetne-e hogy mondjuk, hogy nekünk csak a fele tételsort kérdezné csak – mire megelőzött a tanár úr és mondta, hogy akkor számoljuk össze az átlagunkat, és akkor megbeszélünk egy jegyet. :) Csak ámultunk. Uhhh… Hogy ekkora mákunk legyen. :D Ezek után persze meg kellett ünnepelnünk. Én a szilvás beretzent vettem magamhoz, és Sobeejék (számomra eddig ismeretlen) pincehelyiségükben lévő konditeremben elkezdtünk iszogatni, és hamar jó csiccses állapotba kerültünk. Elfogyott a 7 decis üveg, majd hét deci kemény körtepálinka is. :) Csodálom, hogy néha még a darts táblát is eltaláltuk. Végül is Josee, Sobee, és én elindultunk a Csapó Gyrosba és ettünk egy jót. Éjfél előtt döltem be hosszú gyaloglás után teljesen átfagyva a kis ágyikómba. De jó volt. Ezt meg kellett ünnepelni.
Sajnálattal adózom szegény tegnap este lezuhant katonák emlékének. A nagy NATO kompatibilis világunkban ilyen megtörténhet, háborúban nem álló térségen. 48 ember.. Részvétem!
