Napjainkban, a vezeték nélküli technológiák forradalmában feltűnt néhány új versenyző a pályán. Azaz, nem most tűntek fel, fiatalabb korukban már külföldi lapokban olvashattunk róluk. Mára felnőttek és a hazai távközlési piacon is jelen vannak. Tehát essék szó a szereplőkről és arról, miről is szól tulajdonképpen ez a verseny?

Napjainkban, a vezeték nélküli technológiák forradalmában feltűnt néhány új
versenyző a pályán. Azaz, nem most tűntek fel, fiatalabb korukban már külföldi
lapokban olvashattunk róluk. Mára felnőttek és a hazai távközlési piacon is
jelen vannak. Tehát essék szó a szereplőkről és arról, miről is szól
tulajdonképpen ez a verseny?

A vezeték nélküli technológiák osztályozásához elengedhetetlen, hogy
tisztában legyünk azzal, nagyobb távolság eléréséhez rádióhullámokkal nagyobb
energia szükséges. Ráadásul minél magasabb a frekvencia, annál nehezebb ez a
feladat, hiszen a rádióhullámok terjedése magasabb frekvencián hasonló a fény
terjedéséhez, tereptárgynak ütközve sok irányban erőtlenül visszaverődik.

Szűkítsük le vizsgálódásunkat a két fent említett versenyzőre, a Bluetooth és
a Wireless LAN technológiára:

Technológia Távolság Energiaigény Cél Frekvencia Átviteli sebesség
BluetoothMax 10 mkicsiKábel kiváltása közeli eszközök között2,4 GHz800 Kbs
WLAN (IEEE 802.11b)Max 100 mközepesCsatlakozás Ethernet hálózathoz vezeték nélkül2,4 GHz11 Mbs

A fenti táblázatból néhány fő hasonlóság és eltérés is kitűnik:

  • azonos frekvenciasáv használata
  • mindkettő kábel kiváltó megoldás
  • eltérő energiaigény
  • eltérő áthidalható távolság
  • eltérő adatátviteli sebesség

Mielőtt elemeznénk ezeket az adatokat, íme egy rövid összefoglaló a
keletkezésükről és felhasználási lehetőségeikről.

Bluetooth – Wireless PAN (Wireless Personal Area Network – vezeték nélküli
személyes hálózat)

Néhány kutatócsoport, élükön a Ericsson mérnökeivel 1998-ban létrehozta a
Bluetooth Special Interest Group (SIG) nevű szervezetet (amelynek jelenleg
több, mint 2000 cég a tagja) és kidolgozták azt a szabványt, amely meghatározza
minden Bluetooth-os eszköz műszaki paramétereit és működését. A biztonságról
digitálisan titkosított átvitel és egyedi készülékazonosító gondoskodik.

Néhány példa a jelenleg használatos eszközökből:

  • mobiltelefonok (2006-ra a telefonok 70%-a rendelkezik majd ezzel a
    felülettel)
  • mikrofon-fülhallgatók (az Ericsson és a Nokia modelljei már hazánkban is
    kaphatók)
  • gépkocsi kihangosító készletek
  • nyomtatók (még többnyire USB vagy paralel átalakítón keresztül)
  • PDA-k (beépített � Ipaq 3870, vagy CF, PCMCIA kártyás megoldás)
  • notebookok (PCMCIA vagy USB csatolón keresztül)
  • PC-k (PCI vagy USB csatolón keresztül)
  • billentyűzetek
  • videokamerák (pl. Sony DCR-PC7E)

Mit hoz(hat) a jövő?

– TV készülékek, gépjárművek (nem csak kihangosító készlet!), GPS vevők,
mérőeszközök, projektorok, LAN hozzáférési pontok (alacsony átviteli
sebességgel), pénztárgépek,�a lehetőségek száma végtelen.

Jól látható, hogy a cél egymáshoz közel használatos berendezések között a
felesleges kábelerdő megszüntetése. Tulajdonképpen nincs szükség nagy
adatátviteli sebességre és áthidalandó távolságra, cserébe kevés többletenergiát
kell felhasználni. (egy PDA-nál mindössze 15%-kal nő az energiaigény)

Wireless LAN � Wi-fi (Wireless Local Are Network � vezeték nélküli helyi
hálózat)

A Bluetooth-nál jóval korábban, 1990-ben alkották meg az első szabványt a
Wi-fi alkotói az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers)
szervezetnél, ez volt a 802.11 (1 Mbs átviteli sebesség). Ennek ellenére csak
1999-ben készült el az első piacképes termék. A biztonságról digitálisan
titkosított átvitel és egyedi készülékazonosító gondoskodik. (már 128 bites
titkosítás
is elérhető)

Jelenlegi felhasználási területek:

  • asztali és hordozható berendezések beépített vagy PCMCIA, PCI csatolóval
  • hozzáférési pontok (Access point-ok) a switch-ekhez, HUB-okhoz,
    router-ekhez csatlakoztatva
  • nagy előnye, hogy cellarendszerűvé építhető és a cellák között az átadás
    megtörténik a hálózatról való leszakadás nélkül, ezáltal egy épületben úgy lehet
    mozogni a hordozható számítógéppel, hogy végig a hálózat részei vagyunk

A nagyobb átviteli sebesség és távolsághoz szükséges energiát egy asztali
gép
hálózati feszültség betáplálása vagy a hordozható számítógép erősebb
akkumulátora biztosítani tudja, a hozzáférési pontok pedig hálózati
feszültségtápláltak.

Melyek a jövő tervei?

  • a roaming lehetőség kiterjesztése világméretűvé
  • 56 Mbs sebesség elérése

Akkor tehát megférhet-e egymás mellett a két technológia?

Csapattársak vagy ellenfelek?

Minden bizonnyal versenyezhetnek egy csapatban, hiszen nem véletlenül építi
be ma már sok gyártó egyszerre mindkét technológiát a berendezéseibe. Mivel
mindkettő az azonos üzemi frekvencián szabad csatorna kereséssel dolgozik,
nem
zavarják egymást, nem okoznak interferenciát, ráadásul, miképpen kielemeztük,
tökéletesen más célra használandók (ez alól a Bluetooth LAN hozzáférési pontja
kivétel, de átviteli sebessége maximum SOHO � Small Office Home Office –
hálózathoz elegendő) Továbbá van még egy technológiai eltérés, ami biztosítja
az egymás melletti felhasználást. A Bluetooth képes audio (beszéd) átvitelre
is, a Wi-fi kizárólag VoIP (Voice over IP � IP protokollra ültetett hangátvitel) képes.

További információk:

www.wifi.org
www.bluetooth.com
www.ieee.org
www.socketcom.com