Újabb levél. A mostani téma pedig a beszélt szlenges nyelvezetünkben a zöldséges kifejezések és a mögöttes tartalmak. Tényleg jó kis szöveg, minden ami zöldség bele van tűzdelve, de a mögöttes tartalom a lényeges. :) Íme:

Rájöttem, hogy az egész életünk a táplálkozásról szól.

Rengeteg olyan kifejezés van a magyarban, ami valamilyen módon a
kajával kapcsolatos.
Például amikor perecelsz egyet. Vagy elmész csak
úgy céltalanul kolbászolni a városban. Vagy rizsázol valakinek,
például abból a célból, hogy később megrépázd, de az is lehet, hogy ő
meg utána megmogyoróz
Ilyenkor nem kell sokat tökölni, ha egyszer már lekenyerezted. Veled
ne kukoricázzon.
Persze ha kurva, akkor tejelned kell, mert kisajtolja belőled, ezt
általában előre le is vajazzátok, amikor még úgy be vagy sózva, hogy
borsózik a hátad, és nem gondolsz arra, hogy utána annyira fel leszel
paprikázva, hogy majd’
becsokizol.

Kábé.

Most persze lehet azt mondani, hogy “ez elég gyengus volt”, de én
erre elhárítólag közlöm, hogy nem ér a nevem, káposzta a fejem. És ha
erre nem tudsz mit mondani, akkor mákom van :)