Edittel már nagyon régen voltunk együtt a betegsége miatt. Így a huszadikát mindenképp együtt akartuk tölteni. Még reggel megnéztük a főteret, a virágkiállítással, a fülledt melegben. Este apukámmal, és Edittel hármasban gyalogoltunk fel a Piac utcára, ahol az elkerített kordonok körül gyülekezett a nép. Beékelődtünk mi is amennyire tudtunk és vártunk. Sobee és Josee pedig valahol a Mexikan körül iszogatott, és bőszen érdeklődtek tőlem az este folytatásáról. Időben el is indultak a szekerek. Sajnos nagyon sötét volt, és az esti világítás is csak rontott a helyzeten, így szinte csak rossz képek készültek. A mi véleményünk az volt, hogy most nem voltak túl kreatívak a virágkocsikat készítő csapatok. Már hosszú ideje csak a Posta virágkompozíciója volt igazán ötletes. A kocsik között többnyire tánccsoportok, zenekarok, és zászló dobáló társaságok vonultak. Extraként most hastáncos csapatot is megtekinthettünk. Szerencsére nekünk végig jó időnk volt. Hűvös nyári éjszaka. Pont ideális. Közbe nem is sejthettük Pesten milyen vihar tombol.
A tűzijátékot már jóval feljebb sikerült elkapnunk. Nekem tetszett, nem volt nagy show, de annyit kihoztak belőle ami elvárható volt. Ezek után viszont a tömeg az észvesztő volt. 10 métert negyed óra alatt lehetett araszolni. Érdekes volt, hogy az emberek megállnak, hiába látják hogy menne a tömeg. Nem normálisak komolyan. A meghökkentő az volt, hogy képesek voltak többen babakocsisan is eljönni. A botos öregasszonyokról nem is beszélve. Nagy nehezen azért Edit és Én összetalálkoztunk Sobeejékkel. Onnan a tömeggel a Pompeji felé mentünk, ahova be is néztünk inni sok sok alkoholt. :) Ittunk, fizettünk és mentünk a végleges helyünkre a Kalózba. Fúúú, ott mennyien voltak… Sok ismerős is ismeretlen, jó fülledt, füstös légtér. Ha máshol nem is, itt nagyon fogyott az alkohol. Mindenki 4,5 pohárral kért ha már eljutott a pultig. Telt múlt az idő, táncikálás meg minden. Mi végül is fél kettő fele indultunk haza, egy zivatar után. Szép volt, jó volt, most annyira nem pörögtünk. A képek megtekinthetőek itt.
Én nem néztem ugyan a tüzijátékot, de pont utánna kellett mennem felfújni a belsőmet, háááát. Kerültem a Nagyállomás->Ségner tér felé a Burgundiáról. Így volt vagy 25 perc. A tömegen át el sem tudom képzelni mi lett volna…