A 300

Most sikerült látnom, a már elhíresült filmet, a 300-at. Sokan még megjelenése előtt ódákat zengtek róla. Ez nem kalandfilm kincskereséssel, nem sci-fi marslakókkal és lézerfegyverekkel, nem dráma, vagy épp fordulatos thriller. Ez kérem egy történelmi esemény megfilmesítése. Leginkább a hazai „Honfoglaláshoz” tudnám hasonlítani, amennyiben eltekintek az ottani tipikus magyar együgyű unalmasságtól, amit szerintem sok iskolásnak kellett végigszenvednie.

A történet mint mondtam egyszerű amit a 300 című film feldolgoz, ez pedig a Thermopülei csata némi előzménnyel. Képi megoldásokban egyedülálló a film, és hozzá tudja bilincselni az embert a foteljéhez. Erre nem is szeretnék nagyon kitérni, elég képeket nézni vagy magát a filmet.

Én persze nem akarok itt hosszas párhuzamokat vonni, a film nem feledhetetlen számomra se, egyszerűen arról és úgy szól szerintem amiről szólnia kell. A történelemről.

Amint megnéztem egyből az jutott eszembe, több ilyen kaliberű film kellene, ami hitelesen adná vissza történelmünk fontosabb eseményeit. (A Trója például egy akció-kaland film, annyi helyen eltorzítja az eredeti történetet)

Ennyit akkor elöljáróban, de azért én szeretném, ha valakit érdekel, az a hiteles történelmi feljegyzést is elolvashatná erről a filmről:

Ie. 480-ban Xerxész óriási tengeri-szárazföldi haderőt mozgósított. A támadás hírére Spárta mozgósította a peloponnészoszi szövetséget. Ez Peloponnészosz városállamaiból állt, melyek elfogadták Spárta hegemóniáját. Létrehozták a perzsa ellenes Iszthmoszi szövetséget. Tesszália és Makedónia között húzódó Tempé-völgyben próbálták feltartóztatni az ellenséget. A sereg azonban harc nélkül visszavonult, nem kapott hírt arról, hogy a perzsák egy másik úton támadnak. Ekkor a Thermopülei-szorosnál tesznek kísérletet az ellenség megállítására, a hajóhadat pedig az Artemiszion-hegyfokhoz küldik. Spártában viszont ismét ekkor volt a Karneia-ünnep, a többi polisz meg ekkor rendezett olümpiai versenyeket, így nem tudtak nagyobb haderőt küldeni. Spárta egyik királya, Leónidasz egy kisebb sereggel akarta feltartóztatni a perzsákat, míg a fősereg megérkezik. A perzsa sereg azonban hamarabb érkezett a szoroshoz, mint ahogy a görögök gondolták, és Ephialtész görög áruló elárulta Xerxésznek azt az ösvényt, melyen a görögök hátába lehet kerülni. A csata során Leónidász 300 katonájával elesett. Sírjukra ez van írva: „Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük amit megkövetelt a haza”. Időközben az artemiszioni csatában nagy vereséget szenvedett mind a görög, mind a perzsa flotta. Leónidász vereségének hírére a görög hajók Attika déli partjához vonultak vissza. A görögök ismét egy szűk helyen akartak védelmi vonalat kialakítani. Iszthmosznál akartak egy nagy falat építeni, ezért itt gyülekezett a szárazföldi sereg. Eürübiadész, a szövetségesek hajóhadának vezére a flottát is ide akarta visszavonni, de Themisztoklész rábeszélésére Szalamisz-csatornánál maradt hajóival. A szalamiszi tengeri csatát Themisztoklész provokálta ki. Az ütközet során a görögök nyertek, Xerxész hajóhadával visszatért Ázsiába. Egy év múlva Plataiai közelében a spártai hadvezér, Pauszaniasz vezetésével legyőzték a Görögországban hagyott perzsa szárazföldi erőket. Ie. 479-ben Mükalé-hegyfoknál ismét győzött a görög hajóhad, így a perzsák fokozatosan kiszorultak a térségből.