Hát még most szavakat is alig találok. Frissen értem haza, gyalog az Oláh Gábor utcai stadionból, higyétek el nem kis táv, még úgy se ha az ember félúton megiszik egy sört. Hatalmas élmény volt ez a mérkőzés. 70 percig a dvsc csapata diadalmaskodott a pályán, kezdetbeni 10 perc ami alatt a csapatot hirtelen megrohanó Split gárdája ellen fel nem ált a csapatunk, majd a Habi sérülése miatt kialakult kis zürzavar, ami megint 10 perc beszorulást eredményezett.
Én egyszerü kis ember vagyok, szeretem a focit, nem kis összeget áldoztam rá, hogy a hazai mecseken mindig ott lehessek, és bérletesnek mondhassam magam. Nekem most egy tízezres stadionban ülni, ahol mindenki a lokiért van, fantasztikus volt. Talán ez az első mecsen hangulatát idézte annó a PAOK gárdája ellen. Tombolt a tömeg. Leírhatatlan. Az A szektron kívül pedig mindenhol teli volt a lelátó. A törzsszurkolók a B szektorban nagyon sportszerüen és kitartóan buzdították csapatunkat. Pár momentumot azért kiemelnék. Az első, hogy Kokó barátunk akkora sombrero-ban jelent meg, hogy az ajtón alig fért be, ezt a mecsen kintlévő hivatásos fényképszek se hagyhatták kép nélkül így fentvan a dvsc hivatalos weblapján is. Itt a kép
A másik, hogy a második félidó közepe-vége felé a Splitből érkezett szurkolók a „felgyújtották magukat”, azaz olyan petárda féleséget kezdtek el gyújtani ami rikító vörös lángal ég és nagy füstje van, és ezt a Loki drukkerek közé hajították, két alkalommal is. Már elnézést, de undorító. A „B-közép” hátatfordított egy percre a mecsnek, ezzel titlakozva. A mecs közben megőrültünk úgy ordítottunk, el se hittük, hogy ez lehet, de igen, a loki jó volt mitöbb sokkal jobb mint a Hajduk Split gárdája. A horvát játékosok és edzők eléggé fellengéresen jöttek ide, most jól pofára estek, egy életre megtanultak 3 dolgot. Debrecen, Bogdanovics, Kerekes :) Supka Attila pedig elégedett mosolyal és boldogan fogott kezet a mecs után mindenkivel. Ez már az ő csapata tényleg. Hazafele jövet belegondoltam, mennyi féle dolog történt ma, és amelett, hogy dőlt róllam a víz, mert kegyetlen párás és fülledt az éjszaka, még a könnyem is kicsordult. A város hazafele jövet kietlen volt, ámbár itthol már hallottam olyan híreket, hogy a horvátok randalíroznak. Nem tudom, nem is érdekel. Isteni mecs volt. Köszönöm Loki, és utólagosan is köszönöm Sobee…. Hajrá LOKI!
Csakaloki:)