Apple Remote Desktop 3 Bemutató

Nem is tudom eddig, hogy maradhatott ki a beszámolók közül az Apple egyik legjobb programja az Apple Remote Desktop 3 (most jelenleg 3.1 a legfrissebb, továbbiakban csak ARD) verziójának bemutatása. Előre bocsátom, az aki egy jól managelhető hálózati segédeszközt keres főleg Mac-es, de akár Linuxos, Windowsos környezetekhez, az meg fogja találni magának a számítását. Az aki először megpillantja a nem lát mást mint egy csili-vili VNC klienst. Igaza is van meg nem is.

Server rész:

Az Apple felhagyott a jól bevált módszerrel miszerint a távoli asztali elérésnél a klienst ingyenessé teszi, és a szerverért kell fizetni. Minden Mac Os X felhasználó rendelkezik távoli asztali elérést kínáló beépített serverrel. Ezt a System Preferences/Sharing/Apple Remote Desktop bepipálásával tudjuk aktivizálni.

Ekkor még az Access Privileges menüpontot is választanunk kell, hisz a szolgáltatás elindításán túl meg kell mondanunk milyen meglévő felhasználók milyen mértékben befolyásolhatják távolról a rendszerünk működését. Első körben ki kell a bal oldalon választanunk melyik felhasználókat engedélyezünk, majd a jobb oldalon hogy milyen műveleteket engedünk meg neki. Ez valamelyest egyértelmű, tovább nem foglalkoznék vele. Csak példaképp: külön megengedhetjük vagy tilthatjuk hogy nézhessék a képernyőnket, és hogy átvehessék az irányítást, riportokat kérhessenek le stb...

Még fontos, hogy mivel nem mindenki engedheti meg egy ARD klienst, így lehetőségünk van, a VNC kliensekkel rendelkezőknek is, hogy jelszó megadása után (vagy jelszó nélkül is) elérhessék a gépünket. Ha belegondolunk szinte minden platformra létezik vnc kliens, ergo Mac-ünket alapból bárhonnan managelhetjük, ha beállítjuk e lehetőségeket.

Amennyiben tűzfal, router mögött van ez elérendő gép, és kívülről akarjuk ezt a rendszer managelni, úgy port átirányításra lesz szükségünk.

Portok Átirányítása:

Port: 5900 Protocol: TCP Funkció: Observe, Control
Port: 5900 Protocol: UDP Funkció: Send screen, share screen
Port: 3283 Protokol: TCP Funkció: Reporting
Port: 3283 Protokol: UDP Funkció: Minden más
Port: 22 Protokol: TCP Funkció: Titkosított műveletek

Kliens rész:

Ha készen vagyunk az előző beállításokkal, máris megkezdhetjük a kliens beállítását, amivel managelni fogjuk az előbb beállított rendszert ( rendszereket ). Ehhez nincs más dolgunk, mint megvásárolni, vagy egyéb módon hozzájutni egy Apple Remote Desktop 3 Kliens programhoz. Elég borsos ára van, 10 klienses 87900 HuF, a korlátlan 144900 HuF.

Installálást követően rákérdez a program, hogy adjunk meg neki Task Servert. Ezen szerintem az esetek többségében tovább léphetünk, mert nem lesz rá szükségünk, bár nagyon hasznos tud lenni. A Task Server egy gyűjtőhely, egy csomópont igazából. Több is lehet. Jobb esetben, és nagyobb hálózatoknál szükséges, hogy a managelő illető csak a feladatokat kiosztja, majd minden rábíz a Task Serverre. A Task Server elraktározza az utasításokat, végrehajtandó műveleteket, és nagy méretben egyszerre végrehajtja őket. Persze a Task Server nem csak a nagy méretű hálózatokban jöhet jó, akkor is hasznosnak bizonyulhat, ha a managelendő számítógépek, nem mindig elérhetőek. Így kliensünkkel, nem kell várnunk, hanem rábízhatjuk, hogy a kijelölt műveleteket amint on-line lesz a megadott gép, a Task Server hajtsa végre rajta. Nagyon hasznos, de mivel szerintem az e cikket többnyire kis otthoni, kis cégeket működtető felhasználók fogják olvasni, felesleges.

Amint feltelepítettük a kliens, el is indíthatjuk. Egy kis alapvetőlen egyszerű szerkezetű ablak fogad minket, bal menüsor, jobb listás felállásban. Menjünk is gyorsan át a bal oldalt található menükön. All Computers-nél fogjuk azoknak a gépeknek az adatait látni, amelyekkel valamilyen módon már kapcsolatba kerültünk, így már adatokat állítottunk be neki (ha mást nem is egy user/passwordöt mindenképp). Ezen gépek állapotáról színes kis számítógépes kis képek tájékoztatnak minket, a sor elején. Ha kék elérhető, ha fekete nem. Persze a Current Statusnal szövegesen is informál minket a program.

A Scanner rész az egyik legfontosabb rész, hisz itt van lehetőségünk gépek (pontosabban ip-k) keresésére megadására. A Scanner mellett jobbra kis legördíthető menüből választhatjuk a gépek kiválasztásának módját. Az egyik legfontosabb, a helyi hálózatok scannelése, ilyenkor ugyanis az összes alhálózatunkban lévő elérhető gépet kilistázza nekünk. Persze ha elérhető rajta ARD szerviz akkor pontosan minden a gépről, ami publikus. Persze ilyen formán még lehetőségünk van egy ip, vagy ip tartományt is kiválasztani, illetve keresni. Ha csatlakozni akarunk a kiválasztott hálózati pontra, akkor egy jobb kattal, a get info résznél lehetőségünk van felhasználónevet, és jelszót megadni a kapcsolódáshoz. Ezek után pedig szinte bármit megtehetünk, de kezdjük csak az elején.

A menüsorban az első három ikon kiemelt szereppel bír. Először viszont fontos megemlíteni, hogy a listában kijelölhetünk egy, illetve akármennyi ip-t, amire alkalmazni akarjuk a kiválasztott műveleteket. Így ha egy konkrét gépre állunk rá, majd megnyomjuk az Observe gombot, akkor amennyiben jogokkal is rendelkezünk, és minden beállítást szerver részen jól hagytunk jóvá, akkor belepillanthatunk a távoli gép desktopjára. Ekkor a jobb oldalon egy csúszka segítségével lehetőségünk van a minőség ( vagyis az átvivendő kép minőségének és ezzel nagyságának ) állítására. Ez lassabb kapcsolat esetén előnyös. Az viszont hátrány, hogy csak a kapcsolat létrejötte után tudjuk állítani a minőséget.

Amennyiben több egységet választunk ki a listából, és úgy kattintunk az Observe gombra, akkor mozaik formájában ad lehetőséget a desktopok megjelenítésére. Meghatározhatjuk hogy egy lapon hány desktopot akarunk látni, és ezen egy lapon megjelenített desktopok milyen időközönként váltakozzanak. Ez most így kicsit furcsán hangzik, de megpróbálom megmagyarázni. Tehát, beteszünk 100 gépet, aminek folyamatosan szeretnénk látni a desktopját. Száz desktopot kirakva mozaikba viszont nagyon kicsi képet látnánk csak, ezért megtehetjük, hogy száz desktopból tízet rakunk csak ki, és tizessével nézegetjük. Ekkor megadhatjuk a frissítési sebességet, hogy az első tíz után a második tízet mennyi idő után mutassa, majd a harmadik tízet, stb... Így rotálódnak a képernyők.

A másik két ikon az irányítás átvételével kapcsolatos. Eddig ugye csak láthattuk az eseményeket, amit a társunk lát, most viszont már irányíthatjuk az egerét, gépelhetünk helyette, stb. Az irányítást bárhol átvehetjük, a megfigyelés közben is az Observe ablakon belül az első ikon (kis nyilacska) segítségével, vagy ha mozaikba nézzük a desktopokat a megfelelő képre rákattintva és a Control-t kiválasztva. A Curtain is ezt teszi, csak ekkor a távoli gép felhasználóját kizárja a rendszerből míg mi fel nem oldjuk ezt.

Ha kicsit kibővítve és feltupírozva, de ugye ennyit tudna egy átlagos vnc kliens is. Akkor nézzük még mit tudunk vele, de ezt már inkább csak felsorolás szintjén.

Első körben kiemelném, hogy az ARD3 nem csak Mac-es Apple Remote Desktop szervizekkel képes kapcsolatot létesíteni, hanem bármilyen szabványos VNC szervizzel. Legelterjedtebb Linux disztribúcióban már a Mac Os X szerűen az alap beállításoknál bekapcsolható, míg Windows esetén egy egyszerű ingyenes program telepítése után máris csatlakozhatunk ARD kliensünkből más gépekre. Így vegyes hálózatunkat is egyszerűen managelhetjük ezzel a kis programmal.

Na de menjünk tovább, mert itt nyílnak meg a határtalan lehetőségek. Ezek a funkciók viszont csak a szabványos ARD, tehát maces megosztásokhoz kapcsolható, így vnc kliensekkel nem működik. Tehát, lehetőségünk van telepítésre a kliensen keresztül egyszerre bármennyi gépre. Ugyan így fileket másolhatunk, módosíthatunk. Unix rendszerek alatt megszokott parancsokat hajthatunk végre. Felébreszthetjük, illetve elaltathatjuk a gépeket. Kiértékeléseket kérhetünk le a gépekről, spotlight segítségével kereshetünk több gépen is egyszerre. Üzenetet küldhetünk, vagy Chatelhetünk. Vagy még saját képernyőnket is megoszthatjuk más gépek számára.

Azt kell, hogy mondjam bármit megtehetünk, ami viszont csak tovább növeli a jelentőségét az Automator scriptek készítésével és időzítésével. Mert lehetőségünk van karbantartási dolgokat ütemezni. Példának okért beállíthatjuk, hogy minden hét utolsó napját kiürítsük minden gépen a kukát, megnézzük, hogy games szóra találunk e valamit az Applications mappában, ha igen töröljük, és mondjuk lekérjük a memóriahasználatot, majd elaltatjuk a gépet. Ez persze csak egy példa. Bármit megtehetünk. Arról már nem is kívánok beszámolni, hogy lehetőségünk van külön csoportokat felállítani gépeknek, illetve Naplózni a tevékenységeinket.

Nagyon megtudja könnyíteni a Maces rendszergazdák életét az Apple Remote Desktop Kliens. Még akkor is ha vegyes hálózatban dolgoznak. Remélem sikerült valamelyest részletesen bemutatnom, és kedvet adnom a használatához. Próbálja ki mindenki. Megéri!