Nem tudom mi van velem. Teljesen kaba vagyok kb. két napja. Húz az ágy legszivesebben aludnék. Álmos viszont nem vagyok, és akármennyit is alszok nem leszek kipihent. A mai nap volt a leggázosabb. Suliba csomó jövés menés. Foci. Fizika Zh. Itthon a munkával és az eltervezett dolgokkal megint nem haladtam semmit. Tavaszi depresszió jött rám? Beszarás :) Egyetlen pozitív dolog volt a mai napba, hogy a jófej, mindíg más mezben játszós focis elsőéves jogász srác bemutatkozott nekem. Lali :) Jófej a srác csípem. Pedig nem lehet rám mondani hogy nagy barátkozó vagyok. Holnap Attila és a Doki kitalálták, hogy a konzultációs rendszertés minden más adatbázis is az egy valamit érő mostani szerverünkre fogjuk áttenni. Nem normálisak komolyan. Az egy dolog, hogy ez nekem sokkal több munkát ad, ha csak ezen múlna nem is izgatna. Ahhh… nem értem én az embereket. Jó lenne már olyan informatikusokkal dolgozni, és olyan főnökkel. Akik látják és törekednek is a cél legoptimálisabb megoldására. Úgy tűnik ehhez még fiatal vagyok, és még végig kell szívnom az aljamunkával.
Nyomott sulis nap után
Published