Püspökladányi disznóvágás

Edit apukája amint meghallotta, hogy Sobee és én szívesen jönnénk segíteni disznótvágni, és igazából igényünk is lenne egy igazi tradicionális családias disznótorra, szóval ekkor úgy határozott, hogy eredeti tervével ellentétben, hogy egy hentes csináljon meg mindent, akkor vágjuk inkább családiasan, és a városi srácok had lássák, hogy is folyik egy ilyen. Hát mi megtapasztaltuk. :)

Már a Lokimeccs után, szétfagyva elindultunk ladányba, ahol már szép leánybokréta várt minket. Ha azt mondanám, nem ittunk meg egy felest az állomáson várva nem mondanék igazat. :) Azért valamelyest oldotta a fagyot. A ladányi állomástól elindultunk hát lányokkal felszerelkezve. Nem sokáig jutottunk, csak a „Négycsöcsű” fantázianévvel ellátott kocsmáig, ahol egyszer 5cent, majd egyszer 3cent vodkát még az eddigiekhez irhatunk. Megérkeztünk hát a szállásunkra, és a ház népe szívesen fogadott bennünket. Egyből ettünk, és persze ittunk. Így még az estéhez irhatunk nyugottan 2*4cent házipálinkát. :) Na de Sobeenek ez nem volt elég. Tizenegykor nekiindultunk a ladányi életnek, úgy hogy másnap ötkor kelni kellett. Na igen. Bejártunk mindent. A „nevesebb” helyeken. Többnyire mindenhol zártkörű szalcsis buli volt, vagy zárva volt. Már egy órányi fárasztó sétálás után ott borult ki nállam a bili, amikor egy helyelőtt elmenve, ami 10ig van nyitva elvileg, kintről jól látható módon kb. 10 fiatal biliárdozott bent, és az ajtóra kívülről belakatolva 4 bazinagy lakat volt bent. Sobee nekiállt a jól kivilágított aszfaltos út tövében hugyozni, én pedig már kínomban annyira röhögni kezdtem, hogy ott a járdán elfeküdve röhögtem. :) Ezekután már menni is alig bírtam. A sokadig zárt kocsma után, én már csak ágyba akartam kerülni, és már éjfél is múlt. Végülis a kiindulásunktól 5 percre találtunk egy kocsmát, ahová én már nem voltam hajlandó bemenni. Ezért Sobee azóta is utál. :) Nagy nezen ágyba verekedtünk. Másnap végülis háromnegyed hatkor kezdődött az ébresztés. Elkészültünk, és már jöhetett is a vágás. A hentes is megjött, de nem hentes alkat volt, egy fiatalos nagy bajszos inkább erdésznek tűnő ipse. Négyen voltunk férfiak. Edit apukája, Edit nagybátyja (Feri), Sobee, és én. A disznót leütöttük, és megszúrtuk. Majd perszelés tisztogatás következett. Itt még csak annyi dolgunk volt, hogy locsolgattuk a kapargató két férfi keze nyomát. A vágdosásnál, már volt mit csinálnunk, fogni, és hordani a darabokat. Végül is, a zsírt is mi olvasztottuk az elején, daráltunk, a húsokat felvágtuk/fűrészeltük, majd a hurkát, kolbáaszt, is mi töltöttük már Sobeevel. Kicsit ügyetlenül, de végülis minden jól alakult. Azért azt hozzá kell tennem, hogy kitartásunkba sokat segített az Edit apukájának pálinkája, amiből végülis 2 liternyi fogyott négyünknek. Edit folyamatosan ügyesen a kezünk alá dolgozott, és mosogatott. A kakas pedig feszt kukorékolt. A nap vége egy pompás és tápláló estebédet fogyasztottunk, és beszélgettünk. Nagyon jó emlékeket örzünk arról a napról és itt is még egyszer köszönjük a lehetőséget. Jövünk legközelebb is. :)