Van már otthon vezeték nélküli hálózatod? Néha lelassul a kommunikációd? Nem érted, hogy miért, és az ISP allítja, hogy nála minden rendben? Nézzük meg, hogy mi más lehet a probléma…
A vezeték nélküli hálózatokban az AP-k meghatározott rádió frekvenciára ( RF ) vannak hangolva. Kapcsolódás közben a kliens kártyák scannelik a csatornakat, és a megfelelő értékekkel rendelkező AP csatornájára állítják magukat. Mivel a 802.11b/g hálózatok ugyan azon a frekvencia tartományon működnek, emiatt átfedés ( overlap ) történhet, ami a hálózati teljesítmény kárára válhat.
A 802.11b/g frekvencia tartományon három olyan csatorna ( channel ) van, amik egymáshoz képest átfedés nélkül működnek. Ezek a channelek az 1, a 6 és a 11. A keresztülmenő forgalom szempontjából, amennyiben nem nagy a terhelés, nincs jelentősége a channelek összeérésének. Megjegyezendő azonban, hogy ilyenkor is észrevehető némi teljesítmény romlás, de ez nem túl nagy mértékű. Azonban amint a terhelés megnő az egyik AP-n, az ugyan azon a frekvencián talalható AP-k teljesítménye körülbelül 70-80%-al is csökkenhet. Tehát amikor otthoni hálózatunkat szeretnénk elindítani, előtte érdemes `körbenézni’ a szomszédság már meglévő hálózatai között, hogy melyik milyen csatornán működik. Erre a feladatra remek termék a netstumbler, amit windowsos felületen lehet futtatni, és használata mind legális, mind pedig ingyenes. Mivel a WiFi-s eszközök nagy része gyári beállítások mellett alapértelmezetten a 6-os csatornát használják, ezért saját hálózatunkat érdemes 1-esre, vagy 11-esre tenni, így a már meglevő hálózatok nem fognak a mi rendszerünkbe `belebeszélni’.
A 802.11a, az 5Ghz-es tartományt használó hálózatokon a csatornák nem fedik át egymást, így ott ezzel a problémával nem kell foglalkozni.
Mi van a mikrohullámú sütővel? Bármennyire is viccesnek tűnik a mikrók bizony működés közben ugyan azon a frekvencián sugároznak, mint a 802.11b/g hálózatok, ráadásul nagyobb erővel, ezzel meglehetősen nagy galibát okozva a felhasználónak. Otthoni hálózatnál elegendő, ha a mikró nem kerül az AP és a kliens köze, illetve ha az eszköz specifikációjában utána nézünk, hogy nagyjából milyen frekvencián üzemel, és a saját hálózatunkat a legtávolabb helyezzük éttől a frekvenciától.
Aki esetleg régebb óta működtet WiFi hálózatot, bizonyára a 802.11b-re építette ki azt. Azóta azonban fejlódött a technológia, megjelent a 802.11g, ami ötszörös gyorsaságot igér a b-s kistestvérével szemben. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a b-s hálózatok esetén a lehetséges sebesség maximum a 6Mbps-et fogja elérni, a g-s hálózatoknál pedig a 20-25Mbits-et. ( Tapasztalatunk szerint a 20 reálisabb, illetve vannak eszközök, amelyek a 20Mbps-et is csak saját tipusú kliens eszközzel képesek elérni… )
Tegyük fel, hogy a céges hálózatot a főnök bővíttetni akarja, mert már nem elég a b-s hálózatok által nyújtott sebesség. Emberünk elballag a boltba, és vesz g-s AP-t, lecseréli a jelenleg működő b-s AP-t, beállítja mix-módba, azaz hogy mind a b-s, mind pedig a g-s klienseket fogadni tudja. A pezsgőbontással azonban érdemes még egy kicsit várni. A probléma az, hogy a WiFi hálózat sebessége mindíg alkalmazkodni fog a leglassabb klienshez, azaz jelen esetben a b-s kártyákat használókhoz. Képzeljünk el egy csövet, ahol két autó megy ugyan abba az irányba, az elöl haladó 50Km/h sebességgel, a mögötte levő pedig 120Km/h sebességgel. Mivel a csőben elöl haladó a lassabb, így a mögötte érkező autónak fel kell vennie az 50Km/h sebességet. ( Ezt lehet cső nélkül is reprodukálni, csak meg kell várni, amíg a kocaautósok ellepik a várost ;) – Természetesen ez nem tartozik a témához… )
A megoldás erre a problémára az, hogy hagyni kell a régi eszközt a helyén, mellé kell állítani az új g-s eszközt ( az előzőekben leírt channel allítgatások figyelembe vételével természetesen ) és úgy konfigurálni a klienseket, hogy a megfeleló sebességű eszköz a neki való AP-ra csatlakozzon.
» A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges | 68 olvasás
