Még Szegedi Laci barátomtól kaptam kölcsön első Nemere könyvemet. Akkor úgy ajánlotta nekem, hogy ha igazi magyar scifi-t akarok, akkor Nemerét kell olvasnom. Pont emiatt kaptam újra kedvet egy másik Nemere történethez, ahol a főhősök ugyan az a három gyerek, aki az előző történetben is volt.
Hangoskönyv
Ezt a művet is hangoskönyvként fogyasztottam, leginkább futás közben hallgatva. A történet 10 fejezetből áll, és 6 óra 1 perc hosszúságú. Az egész szöveget a számomra eddig ismeretlen, Hatás Andrea Olvassa fel. Sajnos nem tudok áradozni a hangjátékáról. Nagyon sok karaktert kell megformáznia felolvasása során, és számomra sokszor nem volt egyértelmű, hogy ki is beszél. Úgy tűnt, hogy nem tudja igazán egyedivé tenni a szereplőket, és ezzel azt a bizonyos pluszt becsempészni a hangoskönyvbe, amit várnánk tőle. Az előadás elején kicsit zavaró volt, de utána könnyedén hozzá lehet szokni, és csak a történetre figyelni.
Történet
Bár nem akarok általánosítani, de az előző könyv hangulata is olyan volt mint a mostani történeté. Fiatal, kamasz gyerekek csínyt tesznek az űrben, és kalandokba keverednek. Ha röviden kellene bemutatnom, akkor ennyivel össze is lehetne foglalni a könyv felületes cselekményét. Három fiatal életét követhetjük szemmel, akik egy űrállomáson kénytelenek felnőni a szüleik küldetése miatt. Ahogy azt várni lehet, a gyerekek szörnyen unatkoznak, és arra jutnak, hogy a felnőttek vészhelyzeti küldetése közben meglovasítják az egyik űrhajót. Csak egy körre. Persze nem várt kalandokba kerülnek, amikor felfedeznek az egyik aszteroidában valami furcsa dolgot.
Egy igazán könnyen fogyasztható űrmese ez, amit leginkább a fiatalabb korosztály tud értékelni. Az eredetileg 1979-ben megjelent könyv olyan technológiai dolgokat feltételez, amik még ma is
megállják a helyüket, viszont sok esetben már viccesnek tűnik, hogy is képzelték 35 évvel ezelőtt az űrkorszakot.
Hivatalos Ismertető
Abban a nagyon messzi, távoli jövõben, amikor majd hosszú éveket fognak tölteni az ûrállomások a világûrben, amikor majd robotok bányásszák a távoli bolygók ásványkincseit – három fiú megszökik ûrhajós anyja, apja mellõl, hogy egy kis rakétával amolyan sétacsónakázást tegyen az ûrben. De hát az effajta kalandos szökéseknek a késõbbi századokban is messzemenõ következményei támadnak, a páratlanul izgalmas események egymást követik, és a gyerekes kalandvágynak már-már tragédia lesz a vége. E regény három ifjú hõsére mégsem tudunk haragudni, hiszen ha a sírás fojtogatja is néha a torkukat, megpróbálnak férfi módra viselkedni.
Van még egy folytatása, egy időutazós, az is éppen ilyen hangulatú / felépítésű / történetű. De a mai fiatalok nemigen fogyasztanak már ilyesmit. Ahhoz nem elég trendi és erőszakos.