Bár legutóbb még arról számoltam be, miden szép és jó, váratlanul minden a feje tetejére állt, és az eddig számomra tökéletesnek hitt kapcsolat véget ért. Nem volt ordítás, gyűlölet csak egyszerűen véget ért.
Ákos : Valami véget ért
Forró betonon hasalok,
távoli hang csak a gyász,
lassan lüktet egy ér,
fellobog halkan a láz.
Sima tenyér a hátamhoz ér.
Ó csak játszik a szél.
Tudom, már messze vagy rég..
Bennem minden halk szavad él.
Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami fáj.
Ahogy fölém nő az éj…
álmodni nem hagy a vád.
Ha becsukom fáradt szemem
tekinteted az arcomba vág.
Szemed tüzénél megvakulok,
de lassan újra feljön a nap..
Nélküled semmi vagyok.
Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami fáj.
Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami véget ért,
valami véget ért… valami fáj.
Szia! Hát ez fájni fog még neked sokáig…Hasonlóképpen jártam, bár az én esetemben én voltam a hunyó…és sajna méginkább szeretem pedig már több mint 6 hónapja vége…nem tudok tanácsot adni, csak együtt érezni Veled!
Amúgy rendszeres olvasója vagyok a blogodnak, profi és mindig érdekes, ja holnap is van egy nap-NE FELEDD!
Koszi az egyutterzest, es a dicsero szavakat. Nem tortem ossze… Egy picit leesett a ko a szivemrol hogy nem tart tovabb a bizonytalansag. Folytatom az eletem nelkule. Bar az elejen sok eddig megszokott dolog furcsan hianyozni fog.
Gondoltam Misikém megosztom veled ezt a kis okosságot!
Ne sírj mert vége lett,mosolyogj mert megtörtént!Ma kezdődik életed hátralévő része….
Okosságból ennyi elég,ha bármi van szólj,fagyizni:),inni is ráérek ha rólad van szó!
üdv.
Hehe :) Koszi… Ilyenkor mindig jo ha az ember erzi vannak korulotte baratok. Biztos elek a lehetoseggek, es kulon koszi hogy szantal ram nemi idot meg delutan…
Nagyon sajnálom amit történt, rossz dolgok ezek, főleg váratlanul, de azért nem csüggedj, lehet jobb lesz ezután!Fel a fejjel és kitartás!Tudod, a magyar nők a legszebbek, és van is belőlük bőven szerencsére!
:-(
A honlapomon levő verseket tudom ajánlani érfelvágásra. Amúgy teljes mértékben együtt tudok veled érezni, én kéthete hittem azt hogy újra stabilitás lép az életembe, de a stabililtás mindössze egy hétig tartott, azzal az indokkal hogy csak barát. Hát érdekes….
Koszike a kedved szavakat. Ne ertsetek felre, nem sajnaltatni akarom magam. Az elet megy tovabb. O ugyan ugy lesz „nekem”… csak mar nem ugy. En ugyan ugy bejovok dolgozni, ugyan ugy lefexem ejjel… Csak midnen mas, es hirtelen :)
Ma megyek meccsre kitombolom magam :) De azert nem tortem ossze… :) Csak hat na… Ennyi. :)
„Ami nem öl meg, az erősebbé tesz!!”
Nekem egy Ady Endre vers jutott az eszembe erről a bejegyzésről:
„…Mint elárvult pipere-asztal,
Mint falnak fordított tükör,
Olyan a lelkünk, kér, marasztal
Valakit, ki már nincs velünk,
Ki után ájult búval nézünk.
Egy régi, kényes, édes dámát,
Kegyetlen szépet siratunk,
Bennünk sarjadtat: asszony-részünk.
Valakit, kiért hiúk voltunk,
Apródok s cifra dalnokok
S kit udvarunkban udvaroltunk….”
/Ady Endre – VALAKI ÚTRAVÁLT BELŐLÜNK/
mindig ezek a nők… :)
Sajnálom… ne keseredj el! Minden rossz élményt jobb fog követni!
Sajnálom.
Én ha bármi lelki problémám van akkor igyekszem lekötni magam, ebben a barátok nagyon sokat segítenek.Az idő segít majd.
2 ev sok ido… Nekem a 2. evfordulon lett vege 1 eve… Mas tartalmasat nem tudok hozzaszolni… Esetleg annyit hogy mindenben van valami jo… Ha nem tortenik meg, akkor most nem diszeleg safari es osx logo a bejegyzesemnel :)
Milyen jó az, ha az embernek vannak barátai. Ha bajban van, ha szükség van néhány kedves szóra, vigasztaló szavakra… Én is azt hittem valakiről, hogy a legjobb barátom. De mostmár rá kell jönnöm, hogy csak addig voltam fontos számára, amíg minden csettintésére ugrottam és mindent megcsináltam neki, meg falaztam a szülei előtt. És most csak mondja, hogy ő nem felejti el, hogy én mennyit segítettem neki, meg hogy én nagyon fontos vagyok a számára, de arra nem képes hogyha beteg vagyok megkérdezze hogy mi a baj. Meg most én kértem tőle szivességet, de ő azt mondta hogy majd.. amiből úgyse lesz semmi. Múltkor is ez volt. De ami a legjobban fáj az az, hogy rámászik arra a srácra, akiről tudja hogy tetszik nekem. És nevetve az orrom alá dörgöli. Nekem ilyen barát nem kell. De jó tudni, hogy vannak olyanok, akik mindig mellettem állnak és köszönöm szépen nekik. Jó hülye vagyok, hogy csak most veszem észre, hogy kik is azok, akikre igazán számíthatok.
Én most vesztetem el a legjobb barátnőmet és nagyon fájj:'(